A két párt egyetért az egyház és az állam szétválasztásának (…) alapelveiben – így kezdődik az MSZP és az SZDSZ reformokkal kapcsolatos megállapodása. Csakhogy állam és egyház hazánkban szétválasztottan működik. Sőt, Németországnál például „előbbre tartunk” abban a tekintetben, hogy ott maga az állam szedi be az egyházadót. Azzal is nyitott kapukat dönget a koalíciós megállapodás, hogy az egyházak hitéletének támogatása alapvetően a hívek felajánlásán nyugodjék. Jelenleg is az egyháztagok tartják el lelkipásztoraikat, a gyülekezeti életet is a hívek működtetik. Ami a személyi jövedelemadó egy százalékáról való rendelkezés lehetőségét illeti, az megint csak nem az állam „klerikális” befolyásoltságát mutatja. Hiszen egy másik százalék meg a civil szervezetek világát kedvezményezi hasonlóképpen. Az pedig, hogy a felajánlott egy százalékokból befolyt összeget az állam meghatározott mértékben kipótolja, csak annak belátásán alapul, hogy a hívek jelentős része (például a nyugdíjas réteg) nem tud részt venni a felajánlásban.
A balliberális megállapodás a reformmenetrendről kimondja: az érintett „tárcák vizsgálják meg az egyházak közfeladat-ellátásának jelenlegi finanszírozási képletét, és ezek után kerüljön sor az egyházakkal való megállapodásra”. Erre reagált a múlt héten Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke éles hangon: „Úgy akar elvonni az MSZP–SZDSZ-koalíció több milliárd forintot a közfeladatot átvállaló, egyházi fenntartású óvodáktól, iskoláktól, szociális otthonoktól, hogy közben elfelejtik: a rendszer alapjai nemzetközi szerződésekben vannak lefektetve.” A két ellenzéki szakpolitikus úgy véli, a koalíciós megállapodásból az következne: a két kormányzó párt hatályos nemzetközi szerződést, a vatikáni megállapodást akarja felrúgni. „Nem félnek attól, hogy a drasztikusan csökkentett finanszírozás eredményeként egyházi fenntartású óvodák, iskolák, szociális otthonok tucatjai lesznek kénytelenek bezárni, ezáltal pedig több ezer ember maradhat ellátás nélkül?” – teszik fel a költői kérdést.
Annyi bizonyos: a mostani balliberális megállapodás általánosan hangzó szövegét nem lehet csak önmagában tekinteni. Kóka János, az SZDSZ újdonsült elnöke több nyilatkozatában elkötelezte magát az egyházi közintézmények kiegészítő támogatásának a további megnyirbálása mellett. A szabad demokraták továbbá folyamatosan azt kérik a kormánytól, vonja össze az egyházaknak, illetve a civil szervezeteknek felajánlható szja egy százalékokat, illetve a felajánlási összeget többé ne pótolja ki. Egyházi számítások szerint a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok már eddig is minimum ötmilliárd forinttal adósak, mivel az évek során nem adták meg az önkormányzati intézményekkel azonos szintű finanszírozást a felekezeti közintézményeknek.
A kormányoldal csak külföldön ünnepelt. Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján Ternyák Csaba egri érsek mutatott be ünnepi szentmisét a magyar királylány szülővárosában, Sárospatakon szombaton. XVI. Benedek pápa ugyanebből az alkalomból levélben kérte Erdő Péter bíborost arra, hogy tolmácsolja a híveknek az ő lelki részvételét az ünnepen. Idetartozik, hogy a hét végén Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Türingia és Hessen tartomány miniszterelnökével közösen Wartburg várában emlékkiállítást nyitott meg. Ettől függetlenül itthon a magyar állami vezetők teljes mértékben negligálják a Szent Erzsébet jubileumi évet, már a Művészetek Palotája-beli megnyitón sem képviseltették magukat. A kormány egy érintett tárcája sem járult hozzá a rendezvénysorozat emlékezetessé tételéhez, illetve ahhoz, hogy Sárospatak és hazánk vallásturisztikai értelemben profitálhasson az egyik legismertebb magyar történelmi alak születési jubileumából.
Lisztes Krisztián
Mi lesz ebből? Lisztes Krisztián éles kritikát kapott Németországban
