A csökkenő reáljövedelmekkel és a munkanélküliség növekedésével indokolja a MÁV Zrt. ez évi üzleti terve, hogy miért számol „összességében éves szinten 6 százalékos belföldi fizető utasfő” csökkenésével. Ráadásul – állapítja meg a lapunk birtokába került „Vizsgálati jelentés a MÁV Zrt. számviteli-pénzügyi elszámolási folyamatának felülvizsgálatáról” – a ténylegesen várható utasszám még ezt a csökkentett számot, a 111,4 milliót sem éri el, így a jegyárbevétel is elmarad a tervezettől. A jelentés szerint a MÁV tavaly 0,1 százalékkal szállított kevesebb fizető utast a megelőző évinél, ebben az évben azonban csak a tavalyi teljesítmény 92,8 százalékát éri el. A teljesítmény csökkenését az év eleji jelentős tarifaemelés is okozza, igaz, a különféle területeken másként. Az elővárosi közlekedésben nem számítanak jelentős visszaesésre, a távolsági közlekedésben átlagos lesz a csökkenés, míg a regionális viszonylatokban az átlagosnál erősebb csökkenés várható. A fizetőképes kereslet visszaesése hatására a távolsági utak esetében a gyorsvonatok és az IC-járatok utasainak árérzékeny része pártolhat el. A régiós vonalakon az utazási kedvezmények megnyirbálása és a vonalak bezárása lesz forgalomcsökkentő tényező.
A fentiekkel együtt tizenhét jelentős kockázati tételt említ az üzleti terv megvalósulásával kapcsolatban a vizsgálati jelentés. Különösen a kockázatok számszerű forintértéke tekintetében aggódik a jelentés készítője: a jegyáremelések mellett bizonytalannak említi a MÁV Cargo Zrt. értékesítéséből befolyó összeget. Megemlít néhány számszerű kockázatot is. Az ütemes menetrend bevezetése miatt 1,5 milliárd forint lehet a veszteség, a beruházások csúszásából adódóan további 51 milliárd, míg az ingatlanok értékesítése miatt 8 milliárddal folyhat be kevesebb a MÁV kasszájába.
Hangsúlyosan foglalkozik a jelentés a személyszállítási üzletág kiszervezésével, a MÁV-Start Zrt. létrehozásával. Idézi azokat az elveket, amelyeket az anyavállalat vezetése rögzített a kiszervezés megkezdése előtt. Ezek közé tartozik, hogy a MÁV csak azokat az eszközöket adja át a leányvállalatnak, amelyek szükségesek a működéséhez. Az eszközök könyv szerinti értéken, apportként kerülnek az új társaságba. Kötelezettséget – vagyis hitelt – csak olyan esetben vesz át a Start, ha az eszközöket finanszíroz, működési hitelt nem. A cél pénzügyileg életképes társaság létrehozása, amely számít az állami szerepvállalásra.
Az elvek lefektetésén túl azonban nem sok minden történt – állapítja meg a vizsgálati jelentés, amely kifogásolja, hogy a kiszervezésre nem készült átfogó, ütemezett feladatterv. Az eredmény ismert: lapunk is beszámolt arról, hogy a MÁV-ot és leányvállalatát komolyan fenyegette a veszély, hogy június 30. után működési engedély nélkül marad. Ettől a szégyentől csak az mentette meg, hogy a vasúti hatóság – egyes lapértesülések szerint kormányzati nyomásra – különös engedékenységet mutatott, de a MÁV-Start új menedzsmentje így jelentős feladathátralékkal kezdhette meg tevékenységét.
A Magyar Vasúti Hivatal által előírt feladatok között előkelő helyen van az egyes üzletágak egymással szembeni viselkedésének üzleti alapra helyezése: a márciusban készült vizsgálati jelentés megállapítja, hogy a megrendelő-teljesítő kapcsolatban lévő üzletágak között nem érvényesül a piaci szemlélet.
A belső ellenőrzési jelentés kiemelt figyelemmel foglalkozik a szakértői szerződésekkel. A külső megbízottak foglalkoztatásának szabályosságát, indokoltságát évekre visszamenőleg gyakran megkérdőjelezhetőnek találták. Visszatérő probléma, hogy az igénybe vevő MÁV-vezetők nem indokolják meg, miért van szükség külső szakértő bevonására, nem értékelik utólag, hogy hasznos volt-e a munka, mi több, gyakran nincs is nyoma, hogy egyáltalán teljesítették-e ezeket. MÁV-szinten nem tartják nyilván a szerződéseket, illetve a szakértői anyagokat. A revizorok pénzbírság kiszabását javasolják a „hanyag” munkatársak megrendszabályozására.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
