Novákfalvát hiába keresgéljük a térképeken, felesleges kutatnunk utána a magyar helységnévtárban, sehol nem találjuk nyomát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a falu csak a képzelet szüleménye, csupán azt, hogy az üdülőfalu mesterséges képződmény, egy megvalósult álom. A magyarság őstörténetét és kultúráját bemutató település nagyon is kézzelfogható valóság, amely az Alpokalján, a Vas megyei Velem határán fekszik.
Ahogy Kőszeget elhagyva autóval Velem felé igyekeztünk, a lélegzetünk is elállt az elénk táruló táj szépségétől. Amerre a szem ellátott, mindenfelé gyönyörű erdőket láttunk, amelyek a rendszeres és kiadós csapadéktól élénkzöld színben pompáznak. A természet szinte megszólal, és pihenésre, feltöltődésre hívja a környékre érkező, kikapcsolódásra vágyó turistákat. Amíg magunk nem láttuk a környék szépségét, nem értettük, hogy az üdülőfalut miért kellett a magyar–osztrák határ közelébe, a Kőszegi-hegység erdeinek mélyére „rejteni”. A helyszínen azonban minden világossá vált; ekkor már magunk is úgy gondoltuk, hogy az üdülőfalu nem is épülhetett volna megfelelőbb helyre, pedig ekkor még nem is ismertük azokat az érveket, amelyek a szem által láthatatlanok.
Kőszegszerdahelyet elhagyva csupán néhány száz métert kellett autóval továbbhaladnunk, és az út szélén egy tábla hívta fel a figyelmünket arra, hogy megérkeztünk Novákfalvára, hivatalos nevén Novákfalva Millenniumi Emlékpark és Üdülőfaluba. A település határán egy sorompó fogadott minket, amely elválasztja a hétköznapi világot Novákfalvától. Az utat egyik oldalról a magyarság őstörténetét és az államalapítást bemutató oszlopok, másik oldalról pedig a millenniumi emlékpark fogja közre. A sorompón túl Novák Tamás, az üdülőfalu névadó ötletgazdája fiával együtt fogadott minket, és büszkén mutatta be megvalósult álmát, ahogy ő fogalmazott: „kis Nagy-Magyarországot”.
Az üdülőfalu története, mint megtudtuk, az 1990-es évek közepéig nyúlik vissza. – Mielőtt megvásároltam az ingatlant, a helyi termelőszövetkezet csirkekeltető telepe működött itt. A hely adottságait látva azonban nem volt kérdéses számomra, hogy a terület tökéletesen alkalmas álmaim megvalósítására. Először meg akartam építeni a határon túli kisebbségek népművészeti faluját. Meg is terveztem, elkészültek a kiviteli tervek. Ezt követően egy bizottság elé idéztek be, ahol több hivatalnak és hatóságnak a képviselője fogadott. Mindenki azt boncolgatta, hogy miért nem jó, amit elterveztem. A „tárgyalás” hangulata, a kérdések zápora visszaidézte gyermekkori emlékeimet, amikor annak idején minden hónapban házkutatás volt nálunk, vagy az édesapámat, aki nagykereskedő volt, elvitte az ÁVO – emlékezett vissza az első komolyabb megpróbáltatásra Novák Tamás, aki a tárgyalópartnerek hozzáállását látva felállt és eljött, mert nem látta értelmét a további beszélgetésnek. A tervet persze elutasították, mert szerintük az sértette a megyei művelődési központot és annak vezetőjét, aki négyszemközt azt közölte Novák Tamással: nem kell ide ilyen falu, amikor nekik már van egy alkotóházuk.
Az első ötlet tehát elbukott, ennek ellenére a vállalkozó meg akarta valósítani álmát, és azon a helyen akarta véghezvinni, amit a fejébe vett. – Ezt a helyet úgy ölelik körbe a környező hegyek, mint ahogy Nagy-Magyarországot a Kárpát-medence hegységei. A másik ok, hogy a második világháború alatt egy ideig itt őrizték a Szent Koronát, amely innen is hagyta el az országot, s úgy érzem, ez különleges erővel ruházza fel a környéket – indokolta a helyszínválasztást Novák Tamás, aki azonban nem tudta, mit tegyen, hogy a hatóságok rámondják az áment az üdülőfalura. Végül beadott turisztikai központ címmel egy építésiengedély-kérelmet. Mint elmondta, ez már nagyon tetszett az illetékeseknek, el is fogadták, persze úgy, hogy csak az épületek egy része volt rajta a terven, és az sem úgy, ahogy végül megvalósult. – Mikor kijöttek, és szembesültek azzal, hogy mi lett a tervből, elmondtak mindennek, azt vágták a fejemhez, hogy öntörvényű vagyok. Megbüntettek, és elrendelték az építés azonnali leállítását, azt mondták, le kell bontanunk mindent. Ekkor elkezdtük a jogi utat járni, ami borzasztó hosszúnak ígérkezik, van olyan perünk, amely tizenhárom éve folyik. Az ügy vége az lett, hogy megfelelő büntetés megfizetése mellett fennmaradási engedélyt kaptunk a falura – jegyezte meg Novák Tamás, és kitért arra is, hogy eddig még minden egyes tervük akadályba ütközött. Így volt a trianoni harangtornyukkal is, amely a mai napig úgy szerepel a papírokon, mint kiállítási tárgy. – Aláírást gyűjtöttünk, miszerint a látogatók kérik, hogy a tárgy maradjon kint. A kiállítás pedig addig tart, amíg igény van rá. Igény meg addig lesz, amíg vissza nem állítják Nagy-Magyarországot. Azt követően meg a hatóság is engedélyt fog adni rá, hogy megmaradjon – mosolygott a falu ötletgazdája, aki elárulta, azért lett a létesítmény neve Novákfalva, hogy az elvtársak, a hatóságok, akik semmit nem engedtek megépíteni, ami a magyarsággal kapcsolatos, mindennap szembesüljenek vele, hogy a falu létezik.
Márpedig Novákfalva nagyon is eleven valóság. Hersics Viktória, a falut üzemeltető X Perya Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, 55 kétágyas és öt nagycsaládos (10 ágyas) apartmannal várják a vendégeket, akiknek a szórakoztatásáról és ellátásáról egy magyaros étterem, egy 110 fő befogadására alkalmas konferenciaterem, egy wellness-szolgáltatásokkal működő fürdőház és egy játszótér gondoskodik. A látogatókat igyekeznek megismertetni az őshonos kutyafajokkal, jelenleg egy pumi és egy kuvasz tekinthető meg, de hamarosan egy puli és egy komondor is csatlakozhat az ebkolóniához. Emellett egy galambokat bemutató madárház és egy csirkeház teszi életszerűbbé az üdülőfalut.
A kikapcsolódás mellett persze a falu üzemeltetője kulturális programokkal is kedveskedik a vendégeknek. Bakonyi Renáta, a falu kulturális referense kifejtette, igyekeznek mind az üdülőfalu vendégeinek, mind a környékbelieknek kulturális rendezvényeket szervezni. – Arra törekszünk, hogy a programokat minél színesebbé tegyük, így a kiállításokat, kirakodó- és népművészeti vásárokat, folklórműsorokat ötvözzük a gasztronómiával, így erdélyi napon vagy nemzetiségi napokon speciális ízekkel kedveskedünk a vendégeknek. Általában havi egy-két rendezvényt tartunk, de nyáron igyekszünk sűrűbben az érdeklődők kedvében járni. Koncerteket is szervezünk, de amíg nem épül meg a nagyobb színpad, addig csak kisebb programokat tudunk összehozni – jegyezte meg Bakonyi Renáta, aki hozzáfűzte, a faluban nemzetünk minden fontosabb ünnepét megtartják, emellett igyekeznek néhány elfelejtett szokásnak, így a búzaszentelésnek is újra hagyományt teremteni. A kulturális referens kitért arra is, hogy a tervek szerint hamarosan egy négy részből álló múzeumegyüttes is színesíti majd a kínálatot. A Kárpát-medence népművészeti babamúzeuma a történelmi Magyarország népviseleteit több ezer babán mutatja majd be. Lesz egy kiállítás, ahol egyes korok viseletét lehet majd megtekinteni a honfoglalástól Széchenyiig. Egy harmadik épületben a Kárpát-medence ásványait nézhetik meg a faluba látogatók, míg egy negyedik múzeumban azokat a felajánlásokat mutatják majd be, amelyeket a vendégek adományoznak a falunak.
Az élet ottjártunkkor is pezsgett, éppen a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kórus tért be Novákfalvára, hogy egyéjszakányi pihenés után Szlovénián keresztül Róma felé vegye az irányt, ahol egy nemzetközi fesztiválon vesz részt. Az 1972-ben alapított énekkar, amelyet tíz évvel később maga II. János Pál pápa részesített apostoli áldásban, egy rögtönzött koncerttel kedveskedett Novák Tamásnak és a falu vendégeinek. A különbusszal érkezett erdélyi vendégeknek Unger Ilona nyugalmazott történelem–pedagógia tanár, hitoktató mutatta be „kis Nagy-Magyarországot”. – Novákfalva egy különleges üdülőfalu, ahol nemcsak pihenhetnek a vendégek, hanem sétálgatva, olvasgatva a magyar múlttal is találkoznak. A millenniumi emlékparkban a magyar múlt három kiemelt eseményével: az őstörténelemmel és a honfoglalással, az államalapítással és hangsúlyozottan a trianoni tragédiával akarjuk szembesíteni a látogatókat. A kiszolgálórészben, a két székely kapu között van a székely udvar, ahol akár két buszra való vendéget is le tudunk ültetni szabad téren tető alá – mutatta be a falut Unger Ilona. A lelkes „idegenvezető” azt is elárulta, hogy a bejáratig a magyar szkíta eredetű őstörténetről és honfoglalásról lehet olvasni a kopjafákon. Mint elmondta, az államalapításra emlékeztet a kör alakú millenniumi létesítmény, a területet körülfogó faoszlopok a cölöpvárra hasonlítanak. E mellett halad el a Magyarország történelmi zázslóival feldíszített ösvény. – A parkot a történelmi keresztény egyházak papjai közösen felszentelték, ez egy ökumenikus, felszentelt terület, ahol istentiszteletet, szentmisét vagy esküvőt is lehet tartani. A főépülethez vezető út mentén fekvő kerítés mellett a történelmi Magyarország vármegyéinek faragott címeres oszlopai sorakoznak, mindegyiken nemzetiszínű szalag díszeleg. Gyászszalagot is kapott az a vármegye, amelyet elcsatoltak. Kopjafát kapott a nyolc horvát vármegye is, de emléket állítottunk a történelmi Magyarország egészének és Budapest székesfővárosnak is. A bejáratnál pedig egy kis kápolna áll a csíksomlyói Babba Mária-szobor kicsinyített másával – mutatott a sorompó felé Unger Ilona. Azt is elmondta, hogy a recepció közelében lesz majd egy erdélyi típusú kazettás mennyezetű kápolna is, amely rossz idő esetén a hívő emberek menedéke lehet. A nyugdíjas hölgy végül egy harangtornyot mutatott be a vendégeknek, amely erdélyi kalotaszegi fafaragók munkája. – Lesz egy kis, vendégek által is megszólaltatható harang, és már áll a motorral működtetett nagy harang, amely mindennap 16 óra 30 perckor felsír, mivel 1920. június 4-én délután fél ötkor írattatták alá a Kis-Trianon-palotában a magyargyilkos békediktátumot – sorolta. Unger Ilona zárásként anynyit mondott, ezek az építmények mind-mind az emlékezést szolgálják, és hűen tükrözik Novákfalva üzenetét: Büszke gyönyörűség magyarnak lenni!
origo.hu
Orbán Viktor: A héten két megdöbbentő hír is napvilágot látott
