Kötőhártya-megbetegedéseket okozhat, és a szürkehályog kialakulásában is jelentős szerepe lehet az erős napfénynek, főként az UV–B-sugárzásnak – tájékoztatta lapunkat Süveges Ildikó, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának professzora. Elmondta: az utóbbi években látványosan megnőtt a szürkehályog-megbetegedések száma, amiben – bár még nem bizonyították be minden kétséget kizáróan – szerepe lehet az ózonlyuk hatására megerősödött UV–B-sugárzásnak. A világ több országában már tíz éve kutatják a sugárzás szemre gyakorolt hatásait. A vizsgálatra vállalkozók, főként olyanok, akik fokozottan ki vannak téve a nap ártalmainak – például hajón, szántóföldön, építkezésen dolgoznak – éveken át viselnek a hajtókájukon egy olyan eszközt, amely a sugárzás erősségét méri. A multicentrikus kutatásban részt vesz többek között Ausztrália, ahol rendszeresen figyelmeztetik a lakosságot arra, hogy az egészség károsodása nélkül mikor mennyit tartózkodhatnak a napon – nemritkán csak tíz percet javasolnak –, de Finnország is, ahol viszont lényegesen kevesebb a napsütéses órák száma. A Föld szegleteiben rögzített értékeket összehasonlítják. A végleges eredményre még körülbelül egy évtizedet kell várni.
A szürkehályog a látás romlásával, a színek elvesztésével, a kontrasztérzékenység csökkenésével jár. Műtéttel gyógyítják, amelynek során a lencse tokjából egy ultrahangos készülékkel eltávolítják a lencse belsejét, és helyébe műlencsét ültetnek. A beavatkozás minősége az utóbbi években nagymértékben javult, nem csupán az igen érzékeny készülékeknek köszönhetően, hanem azért is, mert a betegek sokkal korábban fordulnak orvoshoz, mint régen – fűzte hozzá a szakorvos. Éppen ezért nő a megfelelő szem- és bőrvédő eszközök közegészségügyi jelentősége. Ezt felismerve az Európai Bizottság fellépése nyomán az idén nyártól már egyszerűbb címkézési rendszert alkalmaznak a napvédő készítmények húsz százalékának csomagolásán. Új UV–A-logó lesz rajtuk, és már nem fognak olyan megtévesztő kifejezéseket tartalmazni, mint „napfényblokkoló” vagy „teljes védelem”.
A bizottság a tagállamokkal közreműködve információs kampányt indít azért, hogy elmagyarázza az új címkézési rendszert, másrészt tudatosítsa az emberekben: a napvédő készítmények használata önmagában nem elégséges a nap ultraibolya-sugárzása elleni védelemhez.
Meglena Kuneva uniós fogyasztóvédelmi biztos elmondta: „Ha megfelelő módon használjuk a napvédő készítményeket, azok segíthetnek a bőrrák elleni védelemben, de önmagukban nem elegendők.”
Ajánlottak további óvintézkedések is, például „ne maradjunk túl sokáig a napon, húzódjunk az árnyékba, amikor a legerősebb a napfény, viseljünk sapkát, kalapot és napszemüveget” – tette hozzá Markosz Kiprianu egészségügyi biztos.
A gyártóknak ezentúl fokozatosan át kell térniük az egységesített, közérthető kifejezésekre – mint az alacsony, közepes, nagyfokú, nagyon magas fokú védelem – a hagyományos fényvédő faktorok említése mellett, hogy megkönynyítsék a megfelelő napvédő szer kiválasztását.
Ami az UV–A-t és az UV–B-t illeti: az UV–B-sugárzás az úgynevezett „leégés” kiváltója, az UV–A-sugarak a bőr idő előtti elöregedéséhez vezetnek, és az immunrendszer működését zavarják. Mind a kétféle sugárzás nagyban növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A „fényvédő faktor”, azaz a „Sun Protection Factor”, SPF csak a leégés fokára vonatkozik.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
