Egyetlen év alatt nyolc százalékkal növekedett a csecsemőhalálozás. A Központi Statisztikai Hivatal adatain nem lepődött meg Mészáros József, a csecsemő- és gyermekgyógyászat országos szakfelügyelője, aki a Népszabadságnak azt mondta: az okok között az áll, hogy szervezetlenné vált a terhes- és csecsemőgondozás mellett a koraszülött-ellátás, és leépítették a szülészeteket is. A szakember – az egészségügy reformjára utalva – az „elmúlt fél év” bizonytalanságait is a kiváltó körülmények között látja. Mészáros úgy nyilatkozott: a kidolgozatlan reform fenekestül borította fel az ellátás rendjét. – Már most látszik annak következménye, hogy a szakmát teljesen kihagyták az átalakításból – mondta Mészáros József. Nagyon sok csecsemő még azelőtt hal meg, hogy a világra jönne, ez pedig Mészáros szerint a terhesgondozás problémáira hívja fel a figyelmet. Budapesten tízezer gyermek született olyan kórházban, ahol nincs gyermekgyógyászat; ezen belül a budai oldalon egyáltalán nincs ilyen intézmény. A kórházi helyek közelmúltbéli elosztásakor ugyanis számos olyan egészségügyi intézet kapott szülészeti ágyakat, ahol ehhez nem voltak meg a megfelelő feltételek.
Más, megfelelő gyermekgyógyászattal rendelkező kórházaktól viszont elvettek szülészeti ágyakat, vagy az intézményeket lényegében megszüntették. Ilyen volt a Schöpf-Merei kórház vagy a Budai Gyermekkórház, amely 2008-tól jogutód nélkül szűnik meg. A csecsemőhalál leginkább a közép-magyarországi régiót sújtja. A kormány azt vállalta, hogy 15 év alatt a felére csökken a gyermekhalálozás.
*
– Drasztikusan romlottak a csecsemők életesélyei, és ez a KSH legfrissebb jelentéséből is látszik – reagált a hírre tegnap a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. – Amióta csak megkezdődött az egészségügyben a reformnak nevezett káosz, többször is figyelmeztettük az illetékeseket: életveszélyes kísérletezés áldozatai vagyunk. Most már egyértelmű, hogy emiatt halottaink is vannak, csecsemők is. Ők a rombolás, az egészségügyön ész nélkül végrehajtott csonkolás áldozatai – fogalmazott Morvayné Bajai Zsuzsanna elnökhelyettes és Török Ádám főtitkár, követelve a valódi felelősök megnevezését és azt, hogy „végre szakemberek vegyék kezükbe az egészségügy irányítását”.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy vélte, a kormánynak vissza kell vonnia az egészségügyet szétziláló intézkedéseit, mert a döntések mögött sem szakmai, sem társadalmi támogatottság nincs.
Szijjártó emlékeztetett arra, hogy a kormány intézkedései kórházak, kórházi osztályok bezárását, valamint kórházi ágyszámcsökkentést eredményeztek. Mint mondta, e változások jellemezték a szülészeti és csecsemőosztályokat is. A politikus úgy vélte, ezek a problémák világosak, nem kell hónapokat várni arra, hogy kiderüljenek a rendszer hibái. Ezzel a megjegyzéssel emlékeztetett Horváth Ágnes egészségügyi miniszter múlt heti kijelentésére, miszerint az átalakítás bevált, de hónapok múltán „valamifajta felülvizsgálatra esetleg sor fog kerülni”.
A szakminisztérium a távirati irodához eljuttatott közleményében viszont életszerűtlennek nevezte azt a vélekedést, amely szerint a féléves statisztikák esetleges romlásáért az egészségügy átalakítása tehető felelőssé. A minisztérium közleménye nehezen értelmezhető annak tükrében, hogy Horváth Ágnes múlt pénteken egy öt hónapos adatra hivatkozva mondta azt, hogy „a kormányzat reformjainak köszönhetően javult az egészségügyi ellátás színvonala”. Akkor megkérdeztük a szaktárcát, hogy mire alapozta szavait a miniszter, s válaszul egy egyoldalas táblázatot kaptunk, amely szerint öt hónap alatt tíz százalékkal kevesebben kaptak infarktust.
Semjén Zsolt az üzleti modell ellen. A Kereszténydemokrata Néppárt levelet küldött hét biztosítótársaság vezetőjének, amelyben arról tájékoztat, hogy a párt a társadalmi szolidaritáson alapuló nemzeti kockázatközösség híve, és kormányra kerülése esetén visszaállítják ezt a rendszert. Semjén Zsolt elmondta: minden törvényes eszközzel meg fogják próbálni megakadályozni a szolidaritásalapú társadalombiztosítás „szétszedését”.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
