Felelőtlenségnek nevezte Harrach Péter a miniszterelnök mondatait – amely szerinte Gyurcsány Ferenc állapotából is következik –, hiszen mint fogalmazott: ma éppen a nemzet egységét kellene erősíteni a nemzeti öntudat rombolása helyett. – A kormányfő ezzel a megnyilvánulásával az egész nemzetnek ártott, sok, szülőföldjét szerető embert botránkoztatott meg – emelte ki Harrach Péter.
Ismeretes, Gyurcsány Ferenc kedden Angela Merkel német kancellárnak azt magyarázta a Szent Korona bemutatása közben az Országház kupolacsarnokában: „az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaság Parlamentje, és nincs ok a királyság jelvényét idehozni. A jobboldali kormány úgy döntött, hogy ezt idehozza – Orbán miniszterelnök úr. Mi meg nem akartuk elvinni, mert az nem szép, hogy hozzuk meg visszük. Akkor maradjon itt.”
Harrach Péter szerint arról már inkább lehetne vitatkozni, hogy az Országházban vagy a budai Várban lenne a legjobb helyen a Szent Korona, de nem lehet csak királyi jelképként tekinteni az ereklyére. – Ez a kérdés is akkor lenne aktuális, ha a Várban méltó helye lenne, és a szimbólum szerepét betölthetné. Ám pillanatnyilag az Országház épülete a legalkalmasabb – tette hozzá.
*
Harrach felhívta a figyelmet arra is, arra kellene törekedni, hogy minél többen megtudják: a Szent Korona a nemzet egységét és az állam folytonosságát testesíti meg.
Harrach Péterrel ellentétben Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese azt nehezményezte tegnap a miniszterelnöknél, hogy miért van jelen a Szent Korona a tisztavatási ceremóniákon, a tisztek és tiszthelyettesek miért „a királyságot is jelképező koronára esküsznek”. A szabad demokrata politikus írásbeli kérdést nyújtott be Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz, akitől többek között arra vár választ, hogy miért nem a Magyar Köztársaság alkotmánya kap kiemelt szimbolikus szerepet az eskütétel során.
Gyurcsány kijelentéseivel nem először sértett meg másokat akár emberi méltóságukban. Szűz Máriáról például 2004. február 23-án ekképpen vélekedett: „Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni.”
A törvény. A Szent Koronát egyébként 2000. január 1-jén szállították át a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe. Erről egy 1999 decemberében elfogadott törvény rendelkezett. A jogszabály szerint „a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban”.
Alkotmányunkban nem élő Szent Korona-tanról nem sokan tudják, hogy a demokratikusság, a népuralom, a főhatalom választhatósága és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség és a más népek tisztelete jellemezte. A Szent Korona a legfelsőbb szuverén felség. Az ellenállási joga pedig lehetővé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépő önkényuralommal szemben fellépjenek.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
