Magyar tűzoltók Évia szigetén

A háború utáni legnagyobb katasztrófaként értékelik Görögországban a napok óta tomboló erdőtüzeket, az áldozatok száma nyolcvanra emelkedett. Míg Peloponnészoszon tegnapra némileg javult a helyzet, Évia szigetén húsz méter magas lángoszlopokkal küzdöttek. A budapesti tűzoltók tegnap elkezdték a munkát a sziget középső részén lévő Szeta faluban.

2007. 08. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A térképről eltűnt, porig égett falvak, füstté vált erdők, kopárrá lett domboldalak. Hozzátartozóikat, vagyonukat elveszített, földönfutóvá lett emberek, kétségbeesés; ezt hagyta maga mögött a Görögországban napok óta tomboló erdőtűz. A második világháború óta nem érte ekkora csapás az országot – mesélte lapunknak az Évia szigetén élő Berekméri Ágnes.
Mint arról korábban beszámoltunk, tűzoltók, katonák és önkéntesek ezrei napok óta küzdenek a lángokkal, és százszámra menekítik ki az embereket a veszélybe került településekről. A tűz korábban többek között Athént és az ókori Olümpiát is megközelítette, ezeken a területeken a közvetlen veszély már elhárult. Kosztasz Karamanlisz görög miniszterelnök szombat délután rendkívüli állapotot hirdetett ki az ország egész területére.
Peloponnészoszon tegnapra enyhült a helyzet, ám – a széliránytól függően – ez akár óráról órára megváltozhat. Újabb áldozatokról is érkezett hír – a korábbi hatvanhárommal szemben –, nyolcvanra nőtt azoknak a száma, akik a tomboló lángok miatt vesztették életüket.
Súlyos helyzet alakult ki a kétszáz kilométer hosszú Évián. Az ország második legnagyobb szigetét húsz méter magas lángok szakították ketté. Míg az északi részen viszonylagos nyugalom volt, a déli és a középső területeken megállíthatatlanul tombolt a tűz.
A budapesti tűzoltóság tizenkilenc fős, tizennyolc tűzoltóból és egy orvosból álló csapata tegnap kora délután egy görög konvojjal megérkezett a sziget középső részén fekvő Szeta faluba, amelyet hajnalban már elértek a lángok. Ha a tüzet nem sikerül megállítani, átterjedhet a közelben lévő Eritreára, annak felbecsülhetetlen értékű romkertjére és múzeumára.
Jambrik Rudolf, a magyar csapat helyettes parancsnokának beszámolója szerint a hegyvidéki körzetből 300 embert telepítettek ki. Megérkeztükkor a helyszínen már javában dolgoztak a görög, francia, olasz, spanyol, török, holland, svájci, osztrák repülőgépek és helikopterek, a magyarokat a házak megvédéséhez vezényelték. Jambrik elmondta azt is, hogy Szerbiában az út első harmadának megtétele után már felvezető kocsival haladtak, és rengeteg időt nyertek azzal, hogy nem kellett a fizetőkapuknál várakozniuk; a hatóságok mindvégig igen segítőkészek voltak.
Az ország tele van menekülőkkel, a hatóságok segélyhelyeket nyitottak, ahol szállást, ellátást kapnak. Sokan azonban, főként az idősek nem voltak hajlandók otthagyni a házaikat, vagyonukat, ezért félő, hogy tovább emelkedik az áldozatok száma. Berekméri Ágnes lapunknak elmondta: szinte nincs olyan család, amelyiknek hozzátartozója, ismerőse ne szenvedett kárt, és rengeteg az emberi tragédia. Az Évián élő magyar nő beszámolt egy asszonyról, aki három nappal ezelőtt Zaharóban nyaralt, amikor kitört a tűzvész. Négy gyermekével elmenekült, míg férje hátramaradt, és próbálta a házat menteni. A férfi életben maradt. Az asszonyt gyermekeit védve, rájuk borulva találták meg, mindannyian szénné égtek. A Peloponnészoszi-félszigeten amikor az egyik falut körülzártak a lángok, az emberek kocsikonvojjal menekültek. Az út füstbe borult, semmit nem lehetett látni, egy, az oltáshoz igyekvő tűzoltóautó frontálisan ütközött az egyik menekülővel. Az út eldugult, a tűz pedig minden irányból közelített, és nem volt hová menekülni. Tizennégyen haltak meg a hegyoldalon az autók között, közöttük tűzoltók, locsolótömlővel a kezükben.
Míg a tűzoltók és a katonák a lángokkal küzdenek, egyre magasabbra csapnak a politikai csatározások is Görögországban. A lakosság egyre kétségbeesettebb, és többször hallani: a hatóság nem lépett idejében. Sokan a kormányt teszik felelőssé az ország eddigi legnagyobb környezeti katasztrófája miatt. Athénban hétfőn este körülbelül kétezren követelték a kormány lemondását, mondván, képtelen kezelni a helyzetet.
Több helyütt önkéntesek – eddig több százan – járőröznek az erdős, bozótos területeken, hogy megakadályozzák az újabb gyújtogatásokat, és elfogják a tetteseket. – Az Athénhoz közeli egyik hegyen kétszáz önkéntes járja az erdőt – közölte az AFP-vel Szotirisz Botasz, az erdészek vezetője.
Bajba jutott magyarokról tegnapig nem érkezett hír, de az athéni magyar nagykövetség továbbra is azt kéri a kiutazóktól: indulás előtt tájékozódjanak az aktuális helyzetről. Évia északi részén magyarok is megfordulnak, de a tűz pusztította déli területekre magyar utazási irodák nem szerveznek utakat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.