A Fidesz helyettes szóvivője kérdésünkre kifejtette: nem a külsős cégekkel kötött szerződések nyilvánosságra hozatala a lényeges kérdés, hanem hogy a polgárok ellenőrizhessék, ezek a társaságok valóban megdolgoztak, jó szakmai munkát végeztek a közpénzből kifizetett többmilliós díjazásukért. Jót lehetne mosolyogni a szerződéseken, ha azokat nem Magyarországon, illetve nem az adófizetők pénzéből kötötték volna meg – jegyezte meg a politikus. Cser-Palkovics András – aki két napja 21, egyenként ötmillió forint alatti szerződésbe, illetve elkészült munkába tekinthetett bele – rendkívül érdekesnek nevezte azt is: a gazdasági tárcánál senki nem tudott neki választ adni, hogy a külsős cégeket pályázat útján választották-e ki. Információink szerint az ötmillió forint alatti szerződéseket általában nem előzte meg pályáztatás. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) azt sem tudták megmondani, hogy mi az a munka, amit a minisztérium, s mi az, amit magáncégek végeznek közpénzből. Nehezen lehet elhinni, hogy a tárca sajtóosztálya nem tud interjúkat leszervezni, médiakapcsolatokat ápolni egyes sajtóorgánumokkal – hangsúlyozta Cser-Palkovics.
Mint arról beszámoltunk, Kóka János (SZDSZ) miniszter ünnepi beszédeit és pohárköszöntőit is külső cég írja, egy építőipari cég pedig úgy kapott sajtófigyelésre megbízást, hogy az Observer médiafigyelőnél rendelte meg ezt a munkát. Nem egy megbízás esetében egykori köztisztviselők dolgoznak vállalkozóként a gazdasági tárcának. Ismert, a Kóka János vezette gazdasági minisztérium bőkezűen osztogatott közpénzeket nem egy esetben ismert balliberális újságírók cégeinek is.
Az Élet és Irodalom egykori munkatársa, Ószabó Attila és társai a www.gkm.gov.hu weboldal átalakítására, frissítésére, valamint a tárca belső kommunikációjára vonatkozó tanácsadásra szerződtek. Hardy Mihály egykori televíziós újságíró, Tesco-szóvivő cége pedig médiaképzésre kapott 1,8 millió forintot.
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak