Merkel szemben a kínai ideológiával

A másodszorra Kínába látogató Angela Merkel kényes feladatot volt kénytelen megoldani. Elsődlegesen a német gazdasági érdekek mellett kellett kiállnia, hiszen Kína az ország legnagyobb exportpiaca Ázsiában, a német kancellár ennek megfelelően a gazdasági kapcsolatok kiépítésén fáradozott. Merkel ugyanakkor az emberi szabadságjogok védelmében is felszólalt Pekingben.

Stefan Lázár
2007. 08. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai gazdaság fellendüléséből Németország már eddig is jelentős hasznot húzott, exportbevétele közel huszonnyolcmilliárd euróra emelkedett. A gazdasági érdekek ellenére Angela Merkel politikai téren mindeddig ismeretlen nyíltsággal konfrontálta vendéglátóit. Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök olyan látogatóval találta szemben magát, aki feladta elődei óvatos diplomáciai taktikázását, és a demokratikus játékszabályok betartására szólította fel a kommunista rendszer hatalmasait.
Hasonló stílustól Helmut Kohl még azzal a magyarázattal tartózkodott, hogy nyilvános kritikával nem szabad megszégyeníteni a kínai vezetőket. Utódja, Gerhard Schröder a német gazdasági érdekek védelmének égisze alatt helyezkedett hasonló álláspontra. A halk hangok politikája Merkellel véget ért. Az emberi szabadságjogok védelmében szembefordult Peking ideológiájával, hogy az individuális jogok csak alárendelt szerepet játszanak. A kancellár meggyőződését szorosan összevonta a Kínában mindennapos jelenségnek számító megtorlásokkal kritikusan fellépő újságírókkal szemben. Hogy milyen jelentőséget tulajdonít a sajtószabadságnak, azt igyekezett azon beszélgetés során ismételten kiemelni, amelyet négy ellenzéki újságíróval folytatott, akik a hazájukban uralkodó cenzúra részleteiről tájékoztatták.
Merkel maradéktalanul eleget tett a német ipar követelésének is és határozottan tiltakozott a szerzői jogok semmibevétele és a gyártási termékek hamisítása ellen. A hamisítást komoly problémának nevezte és utalt a szeptemberi frankfurti nemzetközi autókiállításra: „Ha ott olyan kocsival találkozunk, amely úgy néz ki, mint egy Smart, de valójában annak mindössze illegálisan elkészült kópiája, akkor ez nincs rendben.”
A kancellári hivatal és több berlini minisztérium számítógépeinek kémprogramokkal történt megfertőzése miatt is tiltakozott Merkel, aki időközben Japánba utazott tovább. Peking cáfolni igyekezett azt a feltételezést, hogy a kalózkodásért a kínai hadsereg a felelős.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.