A 2011-es piacnyitásra készülő Magyar Posta (MP) Zrt. – amely a többi, 2004 előtt csatlakozott országhoz hasonlóan kénytelen lemondani még meglévő levéltovábbítási monopóliumáról – hiába rendelkezik Európa egyik legsűrűbb szolgáltatói hálózatával, ha versenyképessége messze elmarad a legfejlettebbekétől – mondta Szabó Pál, a cég vezérigazgatója. A liberalizáció 2009-es időpontját ugyan nemzetközi lobbinyomásra sikerült elhalasztani 2011-re, de ez az időpont már megváltoztathatatlan, s a magyar szolgáltatónak alkalmazkodnia kell a nemzetközi követelményekhez. A már liberalizált piacon működő cégek saját tulajdonú hálózata jóval kisebb, az egy alkalmazottra vetített árbevétele és eredménye sokkal nagyobb, mint amennyit a jelenlegi magyar adatok mutatnak – hangsúlyozta a vezérigazgató. A hálózat karcsúsítását már többé-kevésbé elvégezte a cég: 2004-ig 947 településen váltotta fel a mobilposta a hivatalt, ebben az évben pedig 104 nagyvárosi postát zártak be vagy szűkítették a nyitva tartásukat. További szolgáltatási helyek bezárását nem teszik lehetővé a törvény, illetve a cégre vonatkozó kormányrendeletek, ezért a társaság az értékesítési pontok üzemeltetésbe adásától várja a működés hatékonyabbá tételét. A postai „gebin” nem ismeretlen megoldás az MP számára, már ma is több mint 330 vállalkozói postapartner, korábbi nevén postamesterség üzemel országszerte.
A társaság 2800 postahivatala közül 1184-nek az éves árbevétele a legalacsonyabbnak számító 2,5–10 millió forint közötti kategóriába tartozik. Ezeket a veszteségesen működő értékesítési helyeket a cég 2009 júliusáig közbeszerzési eljárások segítségével vállalkozásba adná. Újságírói kérdésre, hogy vajon miért éri meg a vállalkozóknak az üzemeltetés, ha a Magyar Postának veszteséges, Szabó Pál azt mondta, a megoldás kulcsa legtöbb esetben az ingatlan. A kisebb településeken gyakran alaposan túlméretezték a hivatal célját szolgáló épületet, s ma, amikor alaposan visszaesett a levélforgalom, a több száz négyzetméteres helyiségek fenntartása elviszi a tevékenység hasznát. A vállalkozó ellenben választhat, hogy meglévő üzletébe viszi a postai szolgáltatást, s ott biztosít 10-15 négyzetméternyi helyet a tevékenységre, vagy használja a postaépületet, de oda telepíti egyéb tevékenységeit, irodáit is. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a postai tevékenységből származó bevétel hozzájáruljon egy egyébként is gazdaságosan működő cég fennmaradásához.
A vállalkozásba adást öt fázisban, ez év októberétől 2009 júliusáig kívánja az MP lebonyolítani. Egy-egy ütemben 4-5 megye veszteséges szolgáltatóhelyeit hirdetik meg. Az első ütem közbeszerzési eljárásának pályázata október 15-én jelenik meg, amely négy megyében (Heves, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár) mintegy 220 postai szolgáltatóhelyet érint. A jelenleg ott dolgozó 560 ember munkahelye, munkaviszonya megszűnik. Szabó Pál azt reméli, hogy közülük minél többen vagy alkalmazottként, vagy vállalkozóként továbbra is kapcsolatban maradnak a céggel. Ebben azért bíznak, mert a jelenlegi 330 szerződéses partnerük túlnyomó része ugyancsak a korábbi alkalmazottak köréből került ki. A szakértelmükre egyébként szükségük is van, hiszen a szerződéses partnereknek ugyanazt a szigorúan megszabott szolgáltatási protokollt kell alkalmazniuk, mint a cég hálózatában működő postahivataloknak.
Az MP vezetése bízik abban, hogy minél több meghirdetett postahely üzemeltetésére akad vállalkozó, mert ahol nem sikerül kiszervezni, ott továbbra is az MP kötelessége a működtetés. Sőt, ha a „gebines” időközben eláll az üzlettől, az egyetemes szolgáltatónak már másnap a helyére kell állnia. A vezérigazgató szerint a vállalkozásba adás jó esetben 2009-ben 2,5 milliárd forint tiszta költségmegtakarítást jelenthet.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
