eMagyarország: feléleszti a GKM?

Friss pénzt – idén 280 milliót, jövőre milliárdokat – pumpál a kimúlt eMagyarország-programba a gazdasági tárca, pedig a közpénzből kiépített és finanszírozott projektet korábban bírálta az ÁSZ, a kormány által rendelt KPMG-tanulmány, s mi több, egy éve még maga Kóka János is.

Ebben az évben 280 millió forintot oszt szét ezer pályázó között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az eMagyarország 2.0. program keretében – tették közzé a tárca honlapján. A program célkitűzése a kiíró szerint az elektronikus szolgáltatások, kiemelten az e-közszolgáltatások elterjedtségének növelése a hátrányos helyzetű kistelepüléseken. További fontos cél, hogy az állami források felhasználásával a lehető legnagyobb hatást érje el a digitális felzárkóztatás terén. A pályázati felhívás kilátásba helyezi, hogy 2008 és 2011 között a GKM több milliárd forintot tervez szétosztani.
A pályázat megjelenése és tartalma több téren is kérdéseket vet fel. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tevékenységét szakmai szempontból számos kritika érte az előző kormányzati ciklusban az eMagyarország-program megvalósításával kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék a projekt pénzügyi lebonyolítását kifogásolta. Egy, a GKM által megrendelt KPMG-tanulmány – amelyet lapunk ismertetett, de amelyet a tárca máig nem hozott nyilvánosságra, holott 16 millió adóforintot fizetett érte – azt írta, az IHM „virtuális szolgáltatóként” lépett fel a piacon. Ráadásul a program nem érte el a célját. A tervezett 6000 végpont helyett a KPMG-tanulmány is csak 1500-at talált, ráadásul ezek között is sok a nem hozzáférhető, időközben bezárt, elérhetetlen.
Azt, hogy az eMagyarország programmal komoly baj van, az új Gyurcsány-kormány megalakulása után még Kóka János, az informatikát felügyelő gazdasági miniszter is jól tudta. „Az államnak nem kell feladatot vállalnia az infrastruktúra kiépítésében – mint ahogy az IHM tette –, a minisztériumnak leginkább szabályozási feladatokat kell ellátnia, a többi a piac feladata” – nyilatkozta tavaly nyáron.
Az eMagyarország-program fő tanulsága, hogy nem lehet csak állami szerepvállalással elérni az egyébként helyesen kitűzött célokat. Az egyszeri, gyakran milliárdos beruházással létrehozott infrastruktúra fenntartása pénz hiányában ellehetetlenül, a közpénz elköltésének hatékonysága alacsony. Ráadásul szakmai berkekben közismert, hogy évek óta elkészült és csak a bevezetésre vár egy kisvállalkozói alapon hosszú távon is működőképes modell, a TSR, amelyet minimális egyszeri beruházás után állami támogatás nélkül lehetne használni a hátrányos helyzetű településeken, régiókban is. Ám a TSR modellt valamiért nem veszik komolyan a döntéshozók, legfeljebb úgy, hogy egyes megoldásait, elemeit magukévá teszik. A „közháló” név eltulajdonítása miatt például az IHM-nek bíróság elé kellett állnia, amely eltiltotta a névhasználattól.