Késik a tarifaközösség

A MÁV és a Volán vezetői évről évre elmondják az európai mobilitási hét alkalmából, hogy ha korszerűbb, kényelmesebb lenne a közösségi közlekedés az elővárosokból a belvárosba, kevesebben ülnének autóba. A tények azonban azt mutatják, hogy a fenti cél érdekében mindeddig nem sok minden történt.

2007. 09. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fővárosban élők, dolgozók, közlekedők jól tudják, Budapest közlekedése munkaidőben „infarktus közeli” állapotban van. Az agglomerációból a fővárosba ingázók 70 százaléka személygépkocsival érkezik, aminek következtében az autók száma és ezzel a zsúfoltság napról napra nő. A szakemberek régóta tudják, hogy a megoldás nem a gépjármű-közlekedés bővítése, hanem a kötött pályás közösségi közlekedés fejlesztése – mondta lapunk kérdésére Szálka Miklós közlekedési szakértő, 2006-ig a fővárosi Fidesz-frakció szakpolitikusa. Budapestnek egyedülálló adottsága, hogy tizenegy vasútvonal érkezik ide az agglomeráció felől, és a fővárost emellett még körvasutak is körülveszik. A probléma az, hogy a MÁV évek óta nem korszerűsítette a vonalak irányítóberendezéseit, a különféle nemzetközi támogatásokat a nyílt pályák felújítására használták. Ennek következtében például a Nyugati pályaudvar biztosítóberendezései ma is az 1930-as évek technológiai szintjét tükrözik. Hiába vezették be az ütemes menetrendet, a zónázó vonatokat, ha Rákosrendezőn minden második szerelvénynek tíz perceket kell ácsorognia. A Nyugati biztosítóberendezéseinek korszerűsítésére 32–35 milliárd forintot kellene fordítani, de Szálka Miklós szerint ezt az összeget egyetlen általa ismert dokumentum sem tartalmazza.
A tizenegy budapesti elővárosi vasútvonal uniós színvonalú közlekedésfejlesztési forrásigénye mintegy 403,8 milliárd forint – mondta Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az európai mobilitási hét alkalmából. A budapesti elővárosi projekt megvalósítására uniós támogatást kíván igénybe venni a MÁV, ám ennek támogatási szerződése, a kérelem összeállítása még csak az előkészítés szakaszában tart – ismerte el a vezérigazgató. – A szakértők régóta szorgalmazták a közlekedési eszközök összehangolását, a tarifák egységesítését, a közös bérlet kialakítását. Ezzel is csak az ígéretekig jutott a főváros és a közlekedési vállalatok – állítja Szálka Miklós.
Az a tény, hogy csak 35 ezren választották a BKV, a Volán és a MÁV közös bérletét, azt mutatja, hogy rossz úton járnak a Budapesti Közlekedési Szövetség tekintetében. Kéthelyi József, a Budapesti Közlekedésszervező Kht. ügyvezető igazgatója elismerte, hogy csak 2010-ig tudják létrehozni az egész fővárosi agglomeráció egységes tarifaközösségét.
Fajcsák Lajos, a Volánbusz Zrt. igazgatója azt mondta: az elővárosi közlekedésben legfontosabb feladatuk, hogy az utasokat a MÁV járataihoz szállítsák. Ennek érdekében a Volán Vácról, Fótról, Gödöllőről érkező járatainak a végállomása ez év december 1-jétől az Újpest-Városkapu metróállomáshoz kerül a jelenlegi Árpád híd pesti hídfőjétől. – De miért van szükség egyáltalán autóbuszjáratokra Budapest és Vác között, amikor ott vonat jár? – tette fel a kérdést Szálka Miklós.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.