Tasnádi cselekvőképes

Gondnokság alá helyezési eljárást indított Tasnádi Péter ellen a II. kerületi gyámhivatal, amely elmeszakértői véleményre hivatkozva megállapította: a bíróság előtt álló férfi cselekvőképes, tehát saját ügyei vitelére alkalmas. A tucatnyi súlyos bűncselekménynyel vádolt egykori vállalkozó elleni büntetőeljárásban viszont az elmeszakértő közepesen beszámíthatatlannak nyilvánította.

Míg Tasnádi Pétert a bűncselekményei elkövetésekor közepes fokban – tíz évre visszamenőleg – beszámíthatatlannak nyilvánították, addig a II. kerületi gyámhivatal – szakértői véleményre hivatkozva – úgy vélte: a férfi saját ügyeinek vitelére alkalmas, azaz cselekvőképes, így nem kell gondnokot kirendelni mellé – értesült lapunk. A döntés több kérdést is fölvet, többek mellett azt: hogyan lehetséges az, hogy ha valaki bűncselekményt követ el, akkor korlátozva van a beszámítási képessége, ha meg éppen mondjuk egy 200 milliós szerződést köt, akkor teljesen épelméjű és cselekvőképes?
Lapunknak egy neve mellőzését kérő büntetőbíró elmondta: a cselekvőképesség és a beszámítási képesség elkülönül egymástól, hiszen az előbbi a polgári, az utóbbi a büntető törvénykönyvben szerepel. A polgári bíróság valaki cselekvőképtelenségét akkor mondja ki, ha az elmeműködése folytán az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik. Ez a mindennapi élet dolgaira vonatkozik, a szerződéskötéstől a bevásárlásig. A törvény nem tesz különbséget az „ügyletek” között, tehát ha valakit cselekvőképtelennek nyilvánítanak, de mégsem szenved például elmebetegségben, csupán a mozgásában korlátozott, akkor egy adásvételi szerződést sem írhat alá a bíróság által kirendelt ügygondnok nélkül. Mindez fordítva is igaz: lehetnek a gyengeelméjűségnek olyan enyhe fokai, ami nem zárja ki a cselekvőképességet. A bíró felhívta a figyelmet, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban létezik arra törekvés, hogy a polgári törvénykönyv módosításával el lehessen különíteni elmeállapottól és betegségtől függően azt, hogy bizonyos esetekben valaki milyen ügyletekben járhasson el.
A beszámítási képességet a büntető törvénykönyv szabályozza. Ha valaki beszámíthatatlan és bűncselekményt követ el, az nem képes felismerni tettének súlyát és következményeit. Korlátozhatja a beszámítási képességet enyhe, közepes és súlyos fokban valaki kóros elmeállapota, amelyből a törvénykönyv ötfélét ismer: az elmebetegséget, a gyenge elméjűséget, a szellemi leépülést, a tudatzavart és a személyiségzavart. A kóros elmeállapot büntethetőséget kizáró ok: ha enyhe, akkor a büntetés kiszabásánál figyelembe veszi a bíróság, ha közepes, akkor a büntetés korlátlanul enyhíthető, súlyos foknál (élet- és testi épség elleni, illetve közveszélyokozás bűncselekményeknél) pedig kényszergyógykezelést szabhatnak ki.
Ismert, hogy Tasnádi Péter személyiségzavarban és agysorvadásban szenved, s mindezek a szakértők szerint közepesen befolyásolták, hogy felismerje: bűncselekmények sorozatát követte el. A szakvélemény szerint személyiségzavarának legfőbb momentuma, hogy nehezen kezeli a konfliktust.
A büntetőbíró szerint ez a „legjobb” szakvélemény a büntetőügyben egy vádlott számára, hiszen a bíróság nem utalhatja kényszergyógykezelésre és büntetése is korlátlanul enyhíthető. Ami mégis Tasnádi esetében pikánssá teszi a szakvéleményt, hogy tíz évre visszamenőleg állapítja meg korlátozottságát. A bíró több évtizedes pályafutása alatt még nem találkozott hasonlóval, ami véleménye szerint ugyanakkor nem zárja ki, hogy született már ilyen döntés.