A valóságot filmezni veszélyes

Mégis látható lesz a magyar mozikban Florian Opitz dokumentumfilmje – értesült lapunk. A nagy kiárusítás című alkotás a privatizáció elleni társadalmi harcot és a magánosítás visszásságait ábrázolja négy epizódban, és nyár eleje óta nagy sikerrel fut a német és az osztrák mozikban. Florian Opitz alkotótársával szeptemberben két hétig nigériai börtönben ült, s akár tizennégy év börtönt is kaphat.

Víz, világítás, közlekedés, oktatás, egészségügy – minden eladó? A Világbank szerint az állami szolgáltatások terén nincs olyan, amit ne lehetne privatizálni. Ez a haszonelvű szemlélet Magyarországon sem ismeretlen. A nagy kiárusítás című film, Florian Opitz alkotása egy brit mozdonyvezető, egy Fülöp-szigeteki anya, egy dél-afrikai polgárjogi harcos és egy bolíviai város lakói küzdelmén keresztül bemutatja, hogy a közszolgáltatások magánosítása milyen egyéni és társadalmi tragédiákhoz vezethet a világban. A brit vasúti privatizáció története a magánosítás állatorvosi lova – a vasúti szolgáltatások színvonala romlott, a cégek versengéséből nem lett semmi, s az állami szubvenció a duplájára nőtt. A dél-afrikai Sowetóban, miután az állami áramszolgáltatót privatizálták, a villany ára négyszeresére emelkedett – a város szegénynegyede sötétségbe borult. Ha a létminimumon tengődő polgárok késedelmesen fizették számlájukat, a szolgáltató azonnal kikapcsolta az áramot. A film bemutatja azt is, hogy az egészségügyi reform vívmányaként a Fülöp-szigeteken csak a gazdagok számíthatnak hosszú, egészségben eltöltött évekre, a szegények csak az ima erejében bízhatnak.
Az ezredfordulón Bolíviában az összes gyárat, a telefontársaságot, a vasutat, a légitársaságot és a termőföldeket is privatizálták. Amikor megkísérelték a vizet is magánosítani, a hatóságok törvénytelennek nyilvánították még a csapadék összegyűjtését is, hatalmas tiltakozás tört ki az egész országban. A kormány nagy rendőri és katonai erőket vezényelt az utcákra. Az erőszak 2000 áprilisában tetőzött, Cochabambában rendkívüli állapotot vezettek be. A vízháború hét ember életébe került, a kormány végül visszavonta a privatizációt. A társadalmi ellenállás jelképe lett az a fotó, amelyen egy 60 éves, ötgyermekes asszony, Dona Rosa De Turpo a homlokát kínálja egy állig felfegyverzett rohamrendőrnek az utcai demonstrációk során.
Január végén, legkésőbb kora tavasszal a Best Hollywood mégis bemutatja a magyar mozikban Florian Opitz alkotását – értesítette lapunkat a filmforgalmazó cég. Azonban kétséges, hogy a nézők találkozhatnak-e a rendezővel. Florian Opitzot és alkotótársát, Andy Lehmannt ugyanis szeptember közepén őrizetbe vették, s Nigéria fővárosában, Abudzsában két hetet börtönben töltöttek. A rendezők bűne, hogy Nigéria olajban gazdag területén, a Niger folyó deltavidékén forgattak.
A Niger folyó deltavidéke több száz milliárd dollárral gazdagította az országot, ám a profitnak csak töredékét fordították a terület gazdasági és szociális fejlesztésébe. Emiatt évtizedek óta folynak itt gerillaháborúk. A multinacionális olajtársaságok felelőtlensége miatt hetente többször is eltörnek a vezetékek, súlyosan szennyezve a környezetet. A német alkotók erről készítettek filmet. Opitzot és Lehmannt a nemzetbiztonság veszélyeztetése és kémkedés vádjával állították bíróság elé, még a múlt héten. A német nagykövetség óvadéka ellenében elhagyhatták az országot, ám még vissza kell térniük. Akár tizennégy évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik őket.