Adómódosítás helyett tehernövelés

Nem az adóterhek emelésére, hanem az adórendszer módosítására lenne szükség – vélekednek szakemberek a jövő évi adótörvények kapcsán. Amennyiben az eddigi nyilatkozataik alapján a kormánypártok nem támogatják a kis adók összevonását, akkor a 2008-as adómódosítások leglényegesebb eleme tűnik el az adócsomagból.

Jövőre az adókulcsok változatlanok maradnak, a termékek és szolgáltatások besorolása nem változik, ám a legfrissebb kormánypárti nyilatkozatok szerint most már a korábban beígért adóegyszerűsítés is veszélyben forog. A szocialista frakció e heti nyilatkozatai – miszerint nem ragaszkodnak az innovációs járulék, a rehabilitációs, valamint a szakképzési hozzájárulás összevonásához – azt eredményezhetik, hogy a 2008-as adócsomag leglényegesebb eleme kerülhet ki a törvénymódosításból. Tegnap az Ernst&Young könyvvizsgáló cég is értékelte az adómódosításokat, arra figyelmeztetve, hogy az egyes adónemek összevonása nem feltétlenül jelent egyszerűsítést, hiszen az adókedvezmények bonyolult rendszere fennmarad. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Deloitte könyvvizsgáló is, amely szerint a jövő évi adómódosítások az adóalanyok részéről további felkészülést igényelnek, sőt, a változások még belső rendszerfejlesztéseket is szükségessé tehetnek a vállalkozásoknál.
Mindeközben hazai szakemberek a túlzott magyar adóterhelésre és a közteherviselés rossz szerkezetére hívták fel a figyelmet. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója az InfoRádióban közölte: a megszorítás, azaz a pénzbeszedés túlságosan jól sikerült, hiszen az adók jelenleg túl magasak, s a pénzromlás üteme is gyorsabb lett a vártnál. A szakember „borzalmasan rossznak” értékelte a jelenlegi magyar adórendszert, amely nem biztosítja a magyar gazdaság versenyképességét. Felcsuti szerint hazánkban az üzleti élet számára nagyon rossz feltételeket teremt az állam, ráadásul a kormány nem fektetett elég hangsúlyt arra, hogy fejlődési pályára állítsa a gazdaságot. Mint mondta, a megszorításokat egy korszerű növekedésnek kellene követnie, ennek körvonalai azonban egyelőre még nem láthatók. Ha nincs semmi, ami a gazdaságot visszatereli a növekedési pályára, akkor bizony nagy a baj – fogalmazott. A szigorító intézkedésekkel kapcsolatban Felcsuti úgy vélekedett: az emberek nem voltak hajlandók egyszerre „lenyelni” ezek hatását, ezért sokan hitelt vettek fel. Bár a közép- és felső réteg hitelfelvétele nem rejt magában kockázatot, a legszegényebbek eladósodottsága mára kritikussá vált – tette hozzá.
A jövőre tovább növekvő adóterhekre figyelmeztetett tegnap az APEH volt elnökhelyettese is. Vámosi-Nagy Szabolcs lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett: nem a terhek emelésére, hanem az adórendszer módosítására lenne szükség. Hangsúlyozta: a környező országokban jelenleg adómérséklés zajlik, ezért az adóemelésnek számos veszélye lehet, s akár a Magyarországra települt cégek kiáramlását is magával vonhatja, ami a munkahelyek számának csökkenésével jár.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a költségvetés rendbetételéhez több út vezet, s az adók megemelése csak egy a lehetséges megoldások közül. Mint fogalmazott, a költségek csökkentésével szintén kedvezőbb helyzetbe lehetne billenteni az államháztartás mérlegét, mindezek ellenére a kormány szinte csak az adóterhek növelésének eszközével él. Az adószakember a jövő évi adócsomag egyik legnagyobb hiányosságának nevezte, hogy a személyi jövedelemadó-tábla sávjait nem igazították hozzá az inflációhoz, így az szja-ból befolyó adóbevételek jövőre emelkedni fognak. 2005-ben az adótömeg 77,8 százalékát az adózók egyötöde fizette be, ám a 4 százalékos különadó miatt ez az arány ebben az évben elérheti a 88 százalékot – figyelmeztetett. Az Ernst&Young adópartnere a feketegazdaság elleni intézkedéseket, ezeken belül a bírságok összegének emelését helyeselte, ám azt is fontosnak tartotta, hogy az adóhivatal ne a lehető legnagyobb büntetéseket alkalmazza. Azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint a szankciók szigorodása aránytalanul szűk határt von a mulasztások és az adócsalások közé, az adószakértő nem értett egyet. Mint elmondta, az utóbbi években egyre több büntetőeljárás indult ilyen ügyekben, s ezek nem egyszer börtönbüntetés kiszabásával végződtek.
Arról a szigorításról, miszerint ezentúl az alvállalkozó 100 ezer forintot meghaladó munkadíj esetén köteles igazolni a fővállalkozónak, hogy nincs adótartozása, Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélekedett, az adófizetési fegyelmet ez a rendelkezés minden bizonnyal növelni fogja, ám az adómorálon nem javít, hiszen a be nem jelentett adóalap után nem is kell igazolást bemutatni.