Albán szinten közútjaink

Megdöbbentő eredményt hozott egy Világbank által készített felmérés, amely szerint három ország közúthálózatának állapota akadályozza lényegesen a kereskedelmi forgalmat Közép- és Kelet-Európában: Albánia, Románia és Magyarország. A magyar közutakat kezelő, fejlesztő állami szervezetek nem érzik magukat felelősnek a helyzetért.

Akár 50 százalékkal is nőhetne a Világbank tanulmánya szerint a kereskedelmi áruforgalom Európában, ha jobb minőségűek lennének az utak. De már az is harmadával növelné az úthálózat áteresztőképességét, ha három országban, Albániában, Romániában és Magyarországon nem lennének ilyen siralmas állapotban a közutak.
Az utak vizsgálatát speciális térképek és szoftverek használatával végezték a szakemberek, s csak azokat az utakat vették figyelembe, amelyeket aszfalt borít. Az utak minőségére vonatkozóan több forrást is figyelembe vettek, hogy ki lehessen szűrni az esetleges szubjektív ítéleteket.
Tekintve, hogy hazánkban az országos közutakon az útüzemeltetési feladatokat a Magyar Közút Kht. látja el, kérdéseinkkel ehhez a szervezethez fordultunk. Meglepetésünkre a cég szóvivője arról tájékoztatott, nem cégük felel a közutak minőségéért. Mint Szőnyi Zsolt elmondta, a több mint 30 ezer kilométernyi közúthálózaton a Magyar Közút Kht. csupán fenntartója az utaknak, az ott tapasztalható állapotokért a fejlesztést végző szervezet, azaz a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a felelős. Hiszen ha leromlik egy út állapota, azt fel kell újítani, az pedig pénzt igényel, ezért a közutak állapotát végül is a fejlesztésre költött pénz mennyisége határozza meg.
Kétségtelen, hogy a fejlesztésre költhető összegek a költségvetés mai állapotában korlátozottak – válaszolta kérdésünkre Reményik Kálmán, a NIF Zrt. vezérigazgatója. A szakember egyetértett azzal a Világbank tanulmányában olvasható adattal, hogy a magyar közúthálózaton 190–480 milliárd forint ráfordításával lehetne lényeges javulást elérni. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a téma fő gazdája mégiscsak a Magyar Közút Kht., hiszen a NIF szerepe csak azután következik, amikor a Magyar Közút szakemberei már nem tudják a szükséges minimális állapotot – a szakzsargonban ezt úgy nevezik, hogy a „C” szintet – fenntartani. Ráadásul a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata a mintegy 1000 kilométernyi gyorsforgalmi út fejlesztése is.