Piacnyitás, magánosítás – a 140 éves Magyar Postát (MP), de az európai, még állami tulajdonban lévő postákat is létükben fenyegetik azok a kihívások, amit a világháló kialakulása, a globalizáció és a vele járó piaci liberalizáció jelent. A postai világnapon Guozhong Huang, az Egyetemes Postaegyesület (UPU) vezérigazgató-helyettese és Bernard Damiens, a PostEurop igazgatótanácsának elnöke – akik Szabó Pál, az MP vezérigazgatójának meghívására érkeztek hazánkba – egybehangzóan annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy félő, a 2011–13-as, kétlépcsős európai piacnyitás után az államoknak komoly nehézségekkel kell szembenézniük, ha meg akarják őrizni az egyetemes – vagyis teljes országos lefedettséget biztosító – postai szolgáltatást. Az EU bizottságának piacnyitásról rendelkező határozata ugyanis ezt a kérdést – vagyis, hogy miként bírja rá a kormány a versenypiaci szereplőt a számára veszteséges területek ellátására – nem tisztázza.
A Magyar Posta 2013-ig nem eladó – jelentette ki Szabó Pál. Kérdésünkre, hogy azután mi lesz, azt mondta, a kormánynak el kell döntenie, hogy a saját tulajdonában álló vállalat veszteségeinek finanszírozásával, vagy a versengő piaci szereplő számára nyújtott költségvetési támogatással biztosítja az egyetemes ellátást. Példaként a Matáv történetét idézte, amelyet – mint köztudott – a liberalizáció után rövidesen privatizáltak. Bernard Damiens ehhez hozzátette: látott már privatizáltan és állami tulajdonban is jól működő postai szolgáltatót, vagyis általánosan érvényes recept nem létezik.
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó