Érdekek hálójában a győri kislány

Nehezen értelmezhető és fájdalmas következményekkel járó jogerős ítéletet hozott egy gyermekelhelyezési perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. A döntés homlokegyenest ellentmond az elsőfokú bíróság határozatának, miközben az előadó bíró férje és a másodfokú eljárásból győztesként kikerülő külföldi apa egyaránt érintett egy korábbi okirat-hamisítási ügyben.

Velkei Tamás
2007. 10. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy győri vállalkozó – a család védelmében az érintettek nevét nem közöljük – négy éve él együtt feleségével, illetve a hölgy előző házasságából származó nyolcéves kislánynyal, időközben egy közös gyermekük is született. Az asszonynak volt már egy férje, ő Németországból érkezett Győrbe, ahol az egyik külföldi tulajdonú gyárnak dolgozik. Szakmai képviselőként helyezkedett el a Magyarországon megszerzett szakközép-iskolai bizonyítványának birtokában, ennek később még jelentősége lesz.
A nyolcéves kislány a pár szétköltözése óta folyamatosan az új családban, a győri vállalkozóval él. A német apa viszont úgy döntött, mégis igényt tart a kislányra, ezért gyermekelhelyezési és vagyonmegosztási pert indított a volt feleségével szemben.
Az elsőfokú bírósági döntés az anyának ítélte a nyolcéves kislányt, elfogadva és nagyban támaszkodva az országos hírű gyermekpszichológus, Honthy Kinga harmincoldalas szakvéleményére. Honthy – a bíróság által kirendelt szakértőként – meghallgatta a családtagokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek jól érzi magát az új családban, a két fél közül az édesanyához ragaszkodik, és helyrehozhatatlan törést okozna az életében, ha a német apához kellene költöznie. Ráadásul az apa a munkája miatt keveset van Győrött, így a lány az édesanyjától elszakítva, a hét jelentős részében az apa új barátnőjének felügyelete alatt élne.
Mindezek után hideg zuhanyként érte a győri vállalkozót és feleségét a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság másodfokú, jogerős döntése, amely alapjaiban változtatta meg az elsőfokú verdiktet. Eszerint a kislányt a német édesapánál kell elhelyezni, ráadásul ott látogatható, ahol az apa éppen tartózkodik – akár külföldön is.
Néhány baljós előjele azonban volt a döntésnek: a megyei bíróság ugyanis az eljárás közben előadó bírót váltott, az új bíró Stániczné Imre Csilla lett. Ő – bár Honthy szakvéleményét az előző előadó bíró a másodfokú eljárásban is bekérte – elfogadta a német férj érvelését, miszerint új pszichológusi állásfoglalásra van szükség, és beszereztette az apa ügyvédje által javasolt Istvánffy Zita véleményét is. Végül a bíróság Istvánffy féloldalasra sikerült véleményére alapozta az ítéletét, figyelmen kívül hagyva Honthy alapos vizsgálat után tett megállapításait.
Stániczné Imre Csilla előadó bíró objektivitását illetően kérdéseket vet fel az a tény, hogy férje a kislányért pereskedő német apával együtt súlyos okirat-hamisítási ügybe keveredett a közelmúltban. Információink szerint Stánicz Rudolf közjegyző a német apa ismerősi köréhez tartozik. Talán ennek tudható be, hogy az apa Stániczot találta megfelelő személynek a győri gyárnál való munkavállalását megalapozó szakközép-iskolai bizonyítvány másolatának hitelesítésére. Csakhogy lapunk megtudta: Stánicz egy hamis okiratot hitelesített, amiről persze nem feltétlenül kellett tudnia, az mindenesetre megállapítható, hogy nem kellő figyelmességgel járt el az ügyben. Ez azután tudódott ki, hogy a volt feleség megtalálta a bizonyítványt, amely egyből gyanús lett neki, hiszen úgy emlékezett: a volt férje nem szerzett Magyarországon képesítést. Megkerestük a budapesti Csonka János-szakközépiskolát, amelynek igazgatója lapunknak az okirat megvizsgálása után kijelentette: az valóban hamisítvány, ezért a napokban feljelentést is tettek a rendőrségen. Stánicz Rudolfot is megkerestük, aki csak annyit mondott: „megvan, kinek adhat tájékoztatást”. A bírónő feleségével felvetett összeférhetetlenségi aggállyal kapcsolatban pedig annyit jegyzett meg, hogy „felháborító a párhuzam”.
A furcsa összefüggés mögött a bíróság szerint sem kell összeférhetetlenségi okot keresni. Érdeklődésünkre Savanyóné Lakatos Erzsébet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság kollégiumi vezetője úgy nyilatkozott: a törvénykező tehetett volna összeférhetetlenségi nyilatkozatot, ám Stániczné Imre Csilla úgy ítélte meg, döntésében nem befolyásolja a férje ügye.
A házaspár a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, annak megszületéséig alaki hibákra hivatkozva próbálják elodázni a nyolcéves kislány átadását a német apának.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.