Egy győri vállalkozó – a család védelmében az érintettek nevét nem közöljük – négy éve él együtt feleségével, illetve a hölgy előző házasságából származó nyolcéves kislánynyal, időközben egy közös gyermekük is született. Az asszonynak volt már egy férje, ő Németországból érkezett Győrbe, ahol az egyik külföldi tulajdonú gyárnak dolgozik. Szakmai képviselőként helyezkedett el a Magyarországon megszerzett szakközép-iskolai bizonyítványának birtokában, ennek később még jelentősége lesz.
A nyolcéves kislány a pár szétköltözése óta folyamatosan az új családban, a győri vállalkozóval él. A német apa viszont úgy döntött, mégis igényt tart a kislányra, ezért gyermekelhelyezési és vagyonmegosztási pert indított a volt feleségével szemben.
Az elsőfokú bírósági döntés az anyának ítélte a nyolcéves kislányt, elfogadva és nagyban támaszkodva az országos hírű gyermekpszichológus, Honthy Kinga harmincoldalas szakvéleményére. Honthy – a bíróság által kirendelt szakértőként – meghallgatta a családtagokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek jól érzi magát az új családban, a két fél közül az édesanyához ragaszkodik, és helyrehozhatatlan törést okozna az életében, ha a német apához kellene költöznie. Ráadásul az apa a munkája miatt keveset van Győrött, így a lány az édesanyjától elszakítva, a hét jelentős részében az apa új barátnőjének felügyelete alatt élne.
Mindezek után hideg zuhanyként érte a győri vállalkozót és feleségét a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság másodfokú, jogerős döntése, amely alapjaiban változtatta meg az elsőfokú verdiktet. Eszerint a kislányt a német édesapánál kell elhelyezni, ráadásul ott látogatható, ahol az apa éppen tartózkodik – akár külföldön is.
Néhány baljós előjele azonban volt a döntésnek: a megyei bíróság ugyanis az eljárás közben előadó bírót váltott, az új bíró Stániczné Imre Csilla lett. Ő – bár Honthy szakvéleményét az előző előadó bíró a másodfokú eljárásban is bekérte – elfogadta a német férj érvelését, miszerint új pszichológusi állásfoglalásra van szükség, és beszereztette az apa ügyvédje által javasolt Istvánffy Zita véleményét is. Végül a bíróság Istvánffy féloldalasra sikerült véleményére alapozta az ítéletét, figyelmen kívül hagyva Honthy alapos vizsgálat után tett megállapításait.
Stániczné Imre Csilla előadó bíró objektivitását illetően kérdéseket vet fel az a tény, hogy férje a kislányért pereskedő német apával együtt súlyos okirat-hamisítási ügybe keveredett a közelmúltban. Információink szerint Stánicz Rudolf közjegyző a német apa ismerősi köréhez tartozik. Talán ennek tudható be, hogy az apa Stániczot találta megfelelő személynek a győri gyárnál való munkavállalását megalapozó szakközép-iskolai bizonyítvány másolatának hitelesítésére. Csakhogy lapunk megtudta: Stánicz egy hamis okiratot hitelesített, amiről persze nem feltétlenül kellett tudnia, az mindenesetre megállapítható, hogy nem kellő figyelmességgel járt el az ügyben. Ez azután tudódott ki, hogy a volt feleség megtalálta a bizonyítványt, amely egyből gyanús lett neki, hiszen úgy emlékezett: a volt férje nem szerzett Magyarországon képesítést. Megkerestük a budapesti Csonka János-szakközépiskolát, amelynek igazgatója lapunknak az okirat megvizsgálása után kijelentette: az valóban hamisítvány, ezért a napokban feljelentést is tettek a rendőrségen. Stánicz Rudolfot is megkerestük, aki csak annyit mondott: „megvan, kinek adhat tájékoztatást”. A bírónő feleségével felvetett összeférhetetlenségi aggállyal kapcsolatban pedig annyit jegyzett meg, hogy „felháborító a párhuzam”.
A furcsa összefüggés mögött a bíróság szerint sem kell összeférhetetlenségi okot keresni. Érdeklődésünkre Savanyóné Lakatos Erzsébet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság kollégiumi vezetője úgy nyilatkozott: a törvénykező tehetett volna összeférhetetlenségi nyilatkozatot, ám Stániczné Imre Csilla úgy ítélte meg, döntésében nem befolyásolja a férje ügye.
A házaspár a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, annak megszületéséig alaki hibákra hivatkozva próbálják elodázni a nyolcéves kislány átadását a német apának.

Különleges halak kerültek elő a Hortobágyon