Az egészségbiztosítási rendszer átalakításakor 22 területi egységre osztják az országot: ebből 18 egy-egy megyét fed le, négy pedig a fővárost, illetve Pest megyét. A területekhez kapcsolódva 22 előtársaságot hoz létre az állam – ezekből alakulnak majd meg az egészségpénztárak –, amelyek 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészét magánbefektetőknek értékesítik. Az Egészségügyi Minisztérium nyilvános aukciót szeretne, kalapáccsal, „senki többet, harmadszor” végszóval. Az árliciten csak olyan jelentkezők vehetnének részt, akik átestek egy előminősítésen, ahol azt vizsgálják, képesek-e a feladat ellátására.
Egy-egy területen az a befektető szerezheti meg az egészségbiztosítás jogát és kötelezettségét, amelyik a legtöbb pénzt fizeti. A liciten lesz területenkénti kikiáltási ár, amit az egészségügyi tárca tervei szerint az ott élő lakosok száma alapján határoznának meg. Körülbelül ötezer forint lenne a fejenkénti összeg. Így például egy nagyjából 700 ezres lélekszámú budapesti „körzetnek” a kikiáltási ára 3,5 milliárd forint, míg egy kisebb, 250 ezres területé 1,25 milliárd forint körül alakulhat majd. A végső vételárat persze ennél feljebb verheti a licit. A szakminisztérium reményei szerint az összbevétel 50–100 milliárd forint között alakulhat. Arra a kérdésre, hogy mire fordítják majd az így befolyó összeget, a minisztériumban azt a választ kaptuk, hogy szeretnék, ha a pénz minél nagyobb részét az ágazat fejlesztésére lehetne költeni. Ennél pontosabb felvilágosítást azonban nem adtak.
Ha nem kel el minden terület, akkor következik a licit második fordulója. A vételár kifizetésével a befektető megszerzi a jogot arra, hogy beszálljon az egészségbiztosítás rendszerébe, s egyben megvásárolja a majdan pénztárrá alakuló előtársaság 49 százalékát.
Hiába szerezte meg egy üzleti társaság valamely területet, az induláshoz összesen minimum 500 ezer taggal is rendelkeznie kell (a szabályok a maximális ügyfélszámot is meghatározzák). Ha ezt nem teljesíti, úgy el kell adnia tulajdonrészét, vagy be kell olvadnia egy másik pénztárba. Nyolc olyan terület lesz az országban, ahol a lakosság száma eléri az 500 ezer főt, ez a főváros és Pest megye négy területe, valamint Borsod, Bács-Kiskun, Hajdú és Szabolcs megye.
Az egyéb, kisebb lélekszámú területeket megszerző befektetőknek tagtoborzással vagy egy másik terület megvásárlásával kell elérniük a minimálisan meghatározott félmilliós ügyfélszámot. Egy befektető egyébként több megyét is megszerezhet, igaz, vannak bizonyos szabályok. Például csak két megye lehet egymással határos, a fővárosban pedig nem lehet egynél több területet megszerezni. A különböző részletszabályok még nem készültek el maradéktalanul. Továbbra sem ismeretes például a menedzsmentjogok megoszlása az állam és az üzleti szereplők között, a szavatoló tőke mértéke, a nagy értékű beavatkozások finanszírozása vagy éppen a profitszerzés lehetősége. Ez utóbbit a tervek szerint két százalékban határoznák meg, s várhatóan csak egy átmeneti idő után lehetne a rendszerből kivenni.
Erős orvosi érdekképviselet. Meghússzorozódott a Magyar Orvosok Szakszervezetének létszáma: a korábbi 500-600-ról 14 ezerre bővült a tagság, így a szervezet már csaknem 400 munkahelyen van jelen – adta hírül tegnap a Népszabadság. Az eddig soha nem látott szakszervezeti aktivitás minden eddiginél erősebb érdekképviseletet hozhat. Gyenes Géza, a Magyar Orvosok Szakszervezetének főtitkára úgy fogalmazott, az orvosok már most is egy sor kérdésben várnak segítséget, leginkább munkaszerződésükkel kapcsolatban. Mint megjegyezte, a szakszervezet erőssége, hogy helyben védheti a kollégákat, ez pedig létfontosságú: a törvény ugyanis egyéni szerződésekre kötelezi az orvosokat, és ebben többségük tanácstalan.
Tiltakozik a szakma. Újabb szakmai szervezetek jártak az Egészségügyi Minisztériumban tegnap, hogy a biztosítási rendszer átalakításáról egyeztessenek a tárcával. A találkozó után Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, lényegi dolog nem történt a konzultáción. Mint mondta, noha eleve elutasították a több-biztosítós modell bevezetését, úgy döntöttek, mégis elmennek az egyeztetésre, hogy immár sokadszor elmondják érveiket, s a tervezet visszavonását követeljék. Éger István hangsúlyozta: a két napja nyilvánosságra hozott koncepció minőségileg alkalmatlan a szakmai vitára, számos kérdésről ugyanis nem tartalmaz konkrétumot. Hozzátette: az anyag hamarosan a kormány elé kerül törvénytervezet formájában, ami azt jelenti, hogy a szaktárca ismét megszegi a jogalkotási törvényt, hiszen a kamarának a kodifikált törvényjavaslatról kellene álláspontját kialakítania.
– Hogyan lehet lóhalálában, rendkívül rövid idő alatt ilyen anyag alapján nemzeti sorskérdésről véleményt mondani – tette fel a kérdést Éger István.
Bejelentette, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy szakemberek által készített anyagot, amely választ adhat arra, miként lehet megreformálni az egy biztosítón alapuló egészségügyet. Leszögezte: minden törvényes eszközzel tiltakozni fognak a tervezett rendszer ellen, ám arra nem adott választ, hogy ennek milyen formáját választják majd.
Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a minisztériumból távozva azt mondta: – Katasztrófa, ezek nem tudják, mit tesznek! Szociális válságot okoznak!
A NOE is tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a koncepciót, és annak visszavonását kérte. Az anyagot átgondolatlannak tekintik, amely nem számol a lehetséges következményekkel, és nem oldja meg az ágazat problémáit, így például a humánerőforrás, a finanszírozás, a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet és a pénzhiány okozta gondokat.
origo.hu
Agyhalottnak, Soros-ügynöknek nevezi saját EP-képviselőit Magyar Péter - itt az újabb hangfelvétel!
