A nyári törvénymódosítás azért tette lehetővé a jelzálogjog bejegyzését, mert ezzel a vállalkozások bebiztosíthatják magukat a később esetleg nem fizető megrendelővel szemben. A törvény ugyanakkor nem határozza meg pontosan azt, hogy a díjkövetelés a már befogadott és lejárt követelést, vagy a teljes szerződéses összeget jelenti, valamint – szakértők szerint – számos más jellegű visszaélésre is módot adhat, miközben továbbra is a kivitelező jó szándékán múlik, hogy kifizeti-e a bedolgozóit, vagy sem.
Mint azt Kocsis Róbert, a Cameron McKenna ügyvédi iroda ügyvédje érdeklődésünkre közölte, jogi szempontból aggályos, hogy a módosítás nincs összhangban az ingatlan-nyilvántartási törvénnyel, hiszen az nem teszi lehetővé a vállalkozó egyoldalú nyilatkozatával a jelzálogjog bejegyzését. Ezért – véli a szakember – a földhivatal feltehetően elutasítja majd az ezzel kapcsolatos kérelmeket. Ám, ha ezt az ellentmondást fel is oldja a közeljövőben a jogalkotó, akkor is szabályozásra volna szükség a követelés törlésének mikéntjét illetően, máskülönben a kivitelezők a gyakorlatban zsarolhatják a megbízójukat. A szakember szerint az sem világos, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az ingatlanfejlesztő és a kivitelező közé egy harmadik szereplő is beékelődik – mint megbízó –, vagy ha állami beruházásról van szó. Utóbbi esetben ugyanis a közvagyont terhelnék meg a jelzáloggal, amire ugyancsak nincs kidolgozott gyakorlat. – Kérdés, hogy a kivitelezők képesek lesznek-e egyáltalán élni a lehetőséggel, mivel a legtöbb beruházást bankok finanszírozzák, és a hitel folyósítása előtt a pénzintézetek mindig bejegyzik saját jelzálogjogukat, ami mindenképpen elsőbbséget élvez. Hatékonyabb megoldás lehetne a lengyel modell alkalmazása, amelynek lényege, hogy a megrendelő kezesként felel a vállalkozót az alvállalkozóival szemben terhelő fizetési kötelezettségekért, aki így biztos nem köt olyan szerződést, amiben a kivitelező nyilvánvalóan áron alul vállalja el a megbízást – fogalmazott Kocsis, aki úgy látja: a törvénymódosítás hibái arra vezethetők vissza, hogy az egy csomag részeként jelent meg, ami inkább politikai színezetű törekvésre, mintsem egy szakmailag jól megfontolt döntésre enged következtetni.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége alelnökének álláspontja szerint ugyanakkor a módosítás valóban hagy kívánnivalót maga után, ám a jobbító szándék egyértelmű és üdvözlendő. – A polgári törvénykönyv módosításával összhangban csiszolták a közbeszerzési és a csődtörvényt is, amelyek megfelelő szabályozást jelentenek. Ugyanakkor fontosnak tartanánk azt, ha a kormány a jogszabályokhoz értelmezést is adna, hogy azt minél könnyebben át lehessen ültetni a gyakorlatba – fogalmazott Koji, aki elismerte: a törvénymódosítások önmagukban nem oldják meg a lánctartozás problémáját, arra azonban alkalmasak, hogy a kivitelezők ne kerüljenek hátrányba.
origo.hu
Orbán Viktor: Nem pihenünk, zajlik a kormányülés, hajrá, Dominik! - Képek
