Kritizálják az ingatlan értékalapú sarcolását

Ugyan még több mint egy esztendő hátra van a bevezetéséig, a nagyobb városok önkormányzatai már komolyan foglalkoznak az értékalapú ingatlanadóval, mivel a jelenleg csak ipari ingatlanokra kiszabott terhelésből befolyó bevételről nem kívánnak vagy nem tudnak lemondani. A 2009-től hatályos új adónemet ugyanakkor egyre több kritikával illetik szakemberek, azt mind a lakó-, mind pedig az ipari ingatlanok esetében nehezen kiszabhatónak és kevéssé alkalmazhatónak tartják. A jelenleg is létező ipari ingatlanadó egyébiránt az önkormányzatok részéről most is közkedvelt, mivel a most még területalapon meghatározott – így nem profitalapú – adónemmel fix bevételre lehet szert tenni úgy, hogy nem a lakosságot terhelik meg. Ezt a lehetőséget több mint 700 önkormányzat használja ki.
Mint azt Kovács Éva, a szombathelyi önkormányzat adóosztály-vezetője megkeresésünkre közölte, az értékalapú építményadóról szóló, most ismert elképzelések teljességgel életszerűtlenek, s irreális mértékű tehertételt jelentenének a legtöbb háztartásnak, mivel az egy 56 négyzetméteres lakás esetében évente minimum hatvanezer forint lenne. Úgy látja, már magával az elnevezéssel is gond van, mivel a törvény nem a tényleges érték alapján határozza meg az adót. – Az adó mértékének meghatározása rendkívül bonyolult és áttekinthetetlen. Azt a tulajdonosok bevallása alapján a négyzetméter, az ingatlan kora, a felhasznált építőanyag, a helyiségek és elosztás figyelembevételével lehetne kiszabni, a lakás tényleges piaci értékét pedig mindez csak részben határozza meg. Nem lenne jó ugyanakkor az sem, ha a piaci árak alapján határoznák meg az adót, mert az magát a piacot is torzítaná, ráadásul állandóan változna – véli Kovács, aki hozzátette: az ipari-kereskedelmi ingatlanoknál most alkalmazott területalapú adó lakóépítményekre való alkalmazása egyszerűbb és igazságosabb volna, itt korrekciós tényezőként csak az elhelyezkedést kellene figyelembe venni.
Álláspontja szerint szerencsésebb lenne, ha az önkormányzatoknak megmaradna a döntési joguk, hogy milyen módon vessék ki a közterhet. – Az ingatlanadó bevezetése ugyan nem kötelező, ám attól tartunk, mégis alkalmazni kell, mivel annak kormányzati kikényszerítéséhez elég egy, az önkormányzatokra nézve újabb terhelést jelentő költségvetési szabályozás – fogalmazott az adóosztály-vezető.
Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers üzlettársa az ipari építmények értékalapú terheléséről korábban úgy vélekedett, hogy az ingatlan értékének akár 1,5 százalékát kitevő tarifa horribilis mértékű terhelést jelenthet. – Egyelőre még nem tudni, hogyan dönt az Európai Bíróság a helyi iparűzési adóról, ám ha az nem minősül közösségi joggal ellentétesnek, úgy a vállalkozóknak immár két, nem haszonalapú adóval kell szembenézniük, ami nagyban növeli a befektetések kockázatát – fogalmazott a szakember.