Különösen a foszfor és a nitrogén az a két Balatont szenynyező szerves anyag, amelyek fő forrása a Zala folyó. A tó védelme érdekében a Zala megyei önkormányzat – az Európai Unió és a magyar állam támogatásával – a Zala folyó vízgyűjtő területén elhelyezkedő települések minél szélesebb körű csatornázását, valamint a telepre jutó szennyvizek tisztítását határozta el. A beruházástól azt várják, hogy a jövőben csökken a Zala folyóba jutó foszfor és nitrogén mennyisége.
Zalaegerszeg és a környező regionális csatornarendszerekre fűzött települések közös szennyvízelvezető rendszert alkotnak, és együttesen a zalaegerszegi telepen tisztítják szennyvizüket. Valamennyi település a Zala folyó vízgyűjtő területén található, amely a Balatonba folyó vízmennyiség legnagyobb részét adja. A térség csatorna- és szennyvíztisztító-rendszere eddig is folyamatosan fejlődött. Jelenleg a Vegyépszer Zrt. kivitelezésében több településen fejlesztik a csatornahálózatot, valamint a megyeszékhelyen a szenny-víztisztítót. A kivitelezés befejezésének határideje 2009. május 30., a szerződés összege közel kétmilliárd forint plusz áfa – mondta el lapunknak Sipos Zsolt, a cég magasépítési és környezetvédelmi igazgatóságának vezetője.
A régió környezetvédelmi szempontból fokozottan érzékeny besorolása miatt a teljes lakosság körében lehetővé kell tenni a szennyvíz elvezetését. A fejlesztések nyomán a bekötési arány a megyeszékhely körüli agglomerációban 85 százalékos, Zalaegerszegen pedig 95 százalékos lesz. Az összegyűjtött szennyvíz teljes mennyiségét a zalaegerszegi szennyvíztisztító-telepre kell elvezetni. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2003 novemberében elvi vízjogi engedélyt adott ki a csatornahálózat és a szennyvízkezelés fejlesztésére.
A regionális szennyvízprogram keretében már 2006 júniusa óta zajlik a Zalaegerszeg belvárosában lévő szennyvízvezeték rekonstrukciója. A zalaegerszegi szennyvíztisztító telep eddig is a térség legkorszerűbb telepe volt, de nem minden tekintetben felelt meg a foszforkibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. A most kezdődött program keretében felújítják a szennyvíztisztítót, valamint gondoskodnak a telepen keletkező szennyvíziszap megfelelő kezeléséről és hasznosításáról. Mindemellett a szippantott szennyvíz elhelyezésére új fogadóállomás is épül. A telep biológiai terhelése jelenleg közel 90 százalékos, ezért elengedhetetlen a kapacitás növelése. A foszforkibocsátásnál megszabott, literenkénti 0,5 milligrammos határ napi következetes betartásához – a biológiai foszforeltávolítás mellett – új, úgynevezett utószűrő egységet kell építeni.
A program másik fontos célja a szennyvízközművel nem rendelkező települések csatornázása. Az unió támogatásával nyolc községben épül ki a csatornahálózat. Korszerű rendszer biztosítja majd a szennyvízelvezetést Alsónemesapátiban, Nemesapátiban, Söjtörön, Pusztaszentlászlón, Boncodföldén, Káváson, Kisbucsán és Nemeshetésen. Kispáliban, Bocföldén és Csatáron pedig bővítik a meglévő hálózatot. Csatornázni fognak Zalaegerszeg még ellátatlan peremkerületeiben is. Ezek a beruházások összesen tizennégy városrészt érintenek.
A felújítások csak azokat a szakaszokat érintik, amelyekre új vezetékek csatlakoznak, és a jövőben nagyobb mennyiségű szennyvíz érkezik. A regionális gyűjtőrendszer és a csatornahálózat fejlesztése keretében összesen 154 kilométer hosszú rendszer épül ki. A bekötések száma 4935 lesz, s mintegy 70 átemelőt is beépítenek.
A regionális csatornahálózat, illetve a gyűjtőrendszer északkeleti, déli és északnyugati ágának vállalkozási szerződéseit ez év márciusában írták alá. A közbeszerzési eljárás eredményeként az északkeleti és az északnyugati ágakat a zalai csatornaépítő konzorcium valósítja meg, amely két helyi társaságból, a Szabadics Zrt. és a Hydrocomp Kft. alkotta konzorciumból áll. A déli ágat a Vegyépszer-Sade konzorcium valósíthatja meg. E három ág megépítése több mint hétmilliárd forintos költséggel jár.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
