Kormányrendelet szabja meg a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás körét és feltételeit. Az újonnan épített lakásoknál, épületeknél hároméves jótállási kötelezettséget határoz meg a jogszabály, a garancia kezdetét az átadás-átvétel befejezésének időpontjától kell számítani. A kötelező jótállás kiterjed az épület szerkezetére, a kiszolgálóhelyiségekre, a lakás berendezéseire, azok beszerelésére. Hiába azonban a rendeletben foglalt hároméves garancia, a vevők bizalmatlansága érthető és talán szükséges is. Nem ritka, hogy a szemfülesebb vásárlók vízmértékkel, derékszögű vonalzóval, mérőszalaggal felszerelkezve indulnak lakásvadászatra, hogy legalább a legalapvetőbb dolgokat ellenőrizzék, de hiába: a komolyabb hibák és mulasztások csak a beköltözés után derülnek ki. A jogos követeléseknek később nehéz érvényt szerezni, pereskedni pedig senki nem szeret.
Az új lakás kiválasztása – mint ahogy a lakóparkok esetében ez igen gyakori – már az építés befejezése előtt megtörténik. Ilyenkor garanciát csak az építtető „jó híre” és korábbi, referenciának tekinthető munkái jelenthetnek, ami kis szerencsével elegendő is. Baj akkor van, ha a használatba vétel után kiderül, hogy például csukott ablaknál is huzat van, hullámos a parketta, beszakadt a zuhanytálca vagy állandósult a WC dugulása. A hiba elhárítása a lényegében a kivitelező jó szándékán múlik, ám a 2003-ban hozott, lakások garanciájára vonatkozó kormányrendelet kiskapui – szakértők szerint – lehetőséget adnak arra, hogy a kivitelezők és építőanyag-gyártók egymásra mutogassanak, és a kárpótlásból végül ne legyen semmi.
Mint azt Zettisch Ferenc, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnökségi tagja lapunknak elmondta, a teljes körű garancia – a rendelet szerint – teljes mértékben a kivitelezőt terheli, a záraktól kezdve a szaliterekig mindenért neki kell felelnie. A 2003-as rendeletmódosítás előtt még a gyártó volt felelős terméke minőségéért, így a felmerülő problémákkal hozzá lehetett fordulni. – A mintegy nyolcezer különféle termékre garanciát egy kivitelező igen nehezen tud vállalni, ha egyáltalán akar. A csupán a kivitelezést szervező, úgynevezett projektcégeknél a garanciaérvényesítés lényegében lehetetlen, mivel a beruházás után azok csődöt jelentenek vagy fölszívódnak. Az egyik leggyakrabban használt kiskapu, amikor a generálkivitelező alvállalkozóival úgy szerződik, hogy a garanciát továbbhárítja azokra. A pórul járt vásárló futhat a jótállás után, a rendszer ugyanis túlzottan sokszereplős ahhoz, hogy a felelőst megtalálják – közölte Zettisch Ferenc. Szavai szerint emiatt már most is tapasztalható az átadott lakásoknál minőségi hígulás. Ezek ellen a szakma különféle védjegyekkel próbál fellépni, mint például a könnyűszerkezet-építőknél használatos Makész védjegy. – A Malosz tervei között is szerepel egy minőséget igazoló védjegy megalkotása, amellyel a szakma tisztulását szeretnénk elérni – tette hozzá a szakember.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
