Sorban álló bérlők a fővárosi irodapiacon

A jó fekvésű, új építésű irodaterületek 80 százalékát akár
6–12 hónapon belül bérbe lehet adni Budapesten – állítja a Colliers International ingatlan-tanácsadó és -közvetítő vállalkozás, amelynek felmérése szerint a gyors hasznosítás elsősorban a pár ezer négyzetméteres irodákat keresőknek köszönhető, egy átlagos méretűnek mondható, 15 ezer négyzetméteres, A kategóriájú irodaház esetében ugyanis 6–10 bérlővel lehet számolni. Mint azt az elemzés megállapítja, az irodák bérbe adásánál először a nagyobb területet igénylők tűnnek fel, amelyeknek cégenként akár 2000–5000 négyzetméterre is szükségük van. Azt az irodákat kiadók csak ezt követően, a fennmaradó területek értékesítésénél veszik figyelembe, hogy milyen kiegészítő tevékenységet végző bérlők jöhetnek még szóba.
Vajda Tibor, a Colliers irodaágazatának magyarországi társigazgatója szerint az irodaterületek értékesítésével, bérbe adásával megbízott, nemzetközi ingatlanügynökségeknek a bérlők mellett a jövőbeni befektetők érdekeit is szem előtt kell tartaniuk, hiszen az irodaházak ma azok közé a jövedelemtermelő ingatlanok közé tartoznak, amelyek iránt befektetői oldalról nagyobb a kereslet, mint amekkora a kínálat. – Az idén szerkezetkész állapotban átadott Váci 33 nevű irodaház esetében az első bérbe adásról augusztus elején számolhattunk be, majd a hónap végére a 17 400 négyzetméteres irodaház kihasználtsága máris meghaladta a 30 százalékot. Szeptemberben újabb öt bérlő érkezett, akik összesen további mintegy 4800 négyzetméter irodaterületet kötöttek le, jellemzően 5-6 éves szerződésekkel – tájékoztatott a szakember, aki hozzátette: a bérlők között erős a nemzetközi társaságok jelenléte, a magyarok mellett portugálok, franciák és amerikaiak is kiveszik a részüket szolgáltatóközpontjaik révén az épület hasznossá tételében.
Egy másik, az Eston International Zrt. által készített felmérés is a rendkívül nagy irodapiaci keresletre és az ezt csak módjával kielégíteni tudó kínálatra hívta fel a figyelmet, ami már abban is megnyilvánul, hogy az irodapiac számára kevésbé fölkapott régiókban is sorban állnak a bérlők. A tanulmány példaként a Moszkva teret és környékét említi, ahol mindössze két tényező rosszabb, mint máshol: a parkolás nehezen megoldható, valamint a helyi adottságok csak kisebb egybefüggő alapterületet tesznek elérhetővé, mivel a környéken mindössze 300-800 négyzetméter az átlagos szintenkénti terület. A térség vonzereje – az Eston vizsgálata szerint – a jó elhelyezkedésnek és a viszonylag kedvező közlekedésnek köszönhető.