Az évszázad olajperének kikiáltott Energol-ügyben tegnap kiderült, hogy az ügyészség nem tudta bizonyítani a vád túlnyomó részét, így lényegében a legtöbb pontban a 19 vádlott felmentésére tett indítványt. Jóformán Energol-ügy sincs, hiszen a cégről az ügyészség szerint bebizonyosodott, hogy legálisan működött, befizette a közterheket, és olajat sem szőkített. Így valószínűleg az sem igaz, hogy az Energol fűtőolajat importált, s „szőkítés” után az adózás megkerülésével gázolajként értékesítette. A vádirat 2003-as elkészültekor az ügyészség még 6,7 milliárd forintos adócsalással és rossz minőségű termék forgalomba hozatalával vádolta az érintetteket. Tegnap már csak kétmilliárd volt a kár. A Fővárosi Bíróság 2003 óta tárgyalja a 19 vádlott perét. Köztük szerepel Csikós József, az Energol Rt. egyik volt vezérigazgatója, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB osztályvezetője, majd a Belügyminisztérium ezredese volt. Az Energol Rt. korábbi vezetői közül Drobilich Gábort és Ferencsik Attilát, valamint a bűnügyi krónikákból ismert Conti Car tulajdonosai közül Csüllög Zsigmondot és Radnai Lászlót is megvádolta az ügyészség. Utóbbiakat Ferencsikkel együtt a kecskeméti maffiaperben bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészettel és emberölés előkészületével ítélték el évekre. Az ügy hátterében Radnaiék egykori üzlettársával (az Energol-per hatodrendű vádlottja), Vadnai Gáborral történt elszámolási vita áll.
A nyomozók az olajügyek és az 1990-es években elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, de eredménytelen maradt az adatgyűjtés. Az energolosok több ügyletét az 1998-ban az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás vállalkozó finanszírozta.
Az ügyész letöltendő börtönt indítványozott hat vádlottnak, ötnek felfüggesztett szabadságvesztést, kettőnek pénzbüntetést, ötnek pedig felmentést. Elsőfokú ítélet novemberben várható.
Ez történt eddig Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményén