Csak egy kis tett volt egyesek szerint Ruyter holland admirálisnak, hogy kiszabadította a hitük miatt gályarabságba hurcolt debreceni prédikátorokat, ám nekünk ez nagyon is nagy tett, amit az is bizonyít, hogy a református egyház azóta is „a Szabadítóként” tartja emlékezetében az admirálist – mondta Bölcskei Gusztáv zsinati elnök, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tegnap Debrecenben, a Ruyter admirális születésének 400. évfordulójára rendezett ünnepségen a Gályarabok emlékművénél. Bölcskei emlékeztetett: Ruyter tette helyreállította az igazságtalanul felborított rendet, amit Kossuth Lajos is nagyra értékelt, hiszen ő volt az, aki először nevezte Szabadítónak a 26 életben maradt magyar prédikátort 1676-ban kiszabadító admirálist. A püspök kiemelte: a magyar reformátusság már száz évvel korábban megtalálta a németalföldiekkel a közös hangot, ugyanis a magyarok már a XVI. század végétől jártak az ottani egyetemekre, és tettek szert európai műveltségre, hogy aztán hazahozzák a megszerzett tudást.
Az ünnepségen megjelent Ronald Mollinger holland nagykövet is, aki jelképesen átadta a Debreceni Református Kollégiumnak Tamássy Miklós De Ruyter admirális kiszabadítja a gályarabokat című festményét.
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében