Etikátlanul viselkedett Cserni bíró

Etikátlannak minősítette az Országos Bírói Etikai Tanács azt, hogy egy bíró politikai tartalmú nyílt levelet ír alá. A közelmúltban Cserni János bíró éppen amiatt kapott megrovást, mert aláírt egy Sólyom László köztársasági elnököt bíráló nyílt levelet.

Etikátlan az a magatartás, hogy a bíró politikai érveket tartalmazó, állami vezetőt bíráló nyílt levelet aláír – olvasható abban a lapunk birtokába került állásfoglalásban, amelyet az Országos Bírói Etikai Tanács hozott a napokban. Bár a dokumentum nem nevesít senkit, az állásfoglalást a nagy vihart kavart Cserni-ügy kapcsán kérte több bíró. A Fővárosi Bíróság (FB) büntetőbírája tavaly aláírt egy politikai nyilatkozatot, amely kifogásolta Sólyom László államfőnek az őszödi beszéddel kapcsolatos morális fenntartásait. Cserni ellen titokban fegyelmi és etikai eljárás indult, amelynek végén a bíró az egyik legenyhébb fokozatú elmarasztalásban, megrovásban részesült.
Az általános érvényű állásfoglalásban az olvasható: a bírói etikai kódex szerint a bírók politikai tevékenységet nem végeznek, és tartózkodnak a politikai tartalmú megnyilatkozásoktól. A tanács szerint a politikai érveket tartalmazó levél aláírása politikai megnyilatkozás.
Cserniék hírhedt nyílt levelében az állt: remélik, hogy az államfő belátja tévedését. A nyílt levél aláírása bírói körökben is vihart kavart.
Az köztudomású, hogy Cserni János az FB elnökének, Gatter Lászlónak a bizalmi embere, de a botrány miatt az elnök kénytelen volt fegyelmit kezdeményezni ellene. Cserninek egyébként ez volt a második fegyelmi ügye.
Cserni bíró volt az, aki 2004-ben Mécs Imre kezdeményezésére a Demokrata főszerkesztőjét és újságíróját végrehajtható, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Nevéhez fűződik az az ítélet is, amelyet a Wekler Ferenc (SZDSZ) családjának botrányos ügyeiről szóló, lapunkban megjelent cikk nyomán hozott. Ebben úgy marasztalta el lapunkat, hogy nem engedte meg a valóság bizonyítását a cikk szerzőjének.