Komoly figyelmeztetés a kormány számára, hogy még a szocialista és szabad demokrata szimpatizánsok körében is jelentős többségben vannak azok, akik igennel szavaznának a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazás kérdéseire – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Nézőpont Intézet készített október második felében ezer ember személyes megkérdezésével. A felmérés szerint az MSZP-sek mintegy háromnegyede utasítaná el a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését, 59 százalékuk pedig a tandíjat. Az SZDSZ-tábornak körülbelül kétharmada szavazna igennel a kérdésekre, vagyis utasítaná el ezeket a kormányzati intézkedéseket. Így összesítésben a vizit- és kórházi napidíjat 91, a tandíjat pedig az emberek 78 százaléka vetné el. – A tandíj bevezetését azért ellenzik kevesebben, mert az szűkebb társadalmi csoport számára jelent többletkiadást – mutatott rá Szabó Márk, a Nézőpont Intézet elemzője.
A kutatás alapján most az emberek 63 százaléka menne el a referendumra, de a tényleges részvétel a mértnél 10-15 százalékkal alacsonyabb szokott lenni. Szabó Márk úgy látja, a magas szavazási aktivitás mögött a „befagyott” politikai közélet és a kormány magas elutasítottsága áll. Az elemző szerint egy izgalmas, felkavaró kampány akár növelheti is a most mért részvételi hajlandóságot, míg a „reformoknak” nevezett intézkedések tartalmi átalakítása csökkentheti a társadalmi elégedetlenséget. Szabó Márk úgy véli, a megszorító intézkedések mentén húzódó szociális törésvonal élesebb, mint a pártpolitikai hovatartozás szerinti megoszlás, tehát a Fidesz elnöke által hangsúlyozott „új többség” a szociális kérdés mentén valóban létezik.
Azonban a felmérésből az is látszik, a választópolgárok nem kötik össze a kormány bukásával a népszavazást, hiszen csupán 12 százalékuk véli úgy, hogy egy érvényes és eredményes referendum esetén lemond a kabinet. Éles kontrasztot mutat viszont az etikai elvárásuk, hiszen a júliusban mért 48 százalék helyett októberben már 60 százalékuk gondolta úgy, hogy a népszavazáson „vesztes” kormánynak le kellene mondania. Szabó Márk szerint ez azt jelzi: az emberek jól érzik a szűk közjogi mozgásteret, ugyanakkor a megszorító intézkedéseket a kormányhoz kötik.
A Nézőpont Intézet 2006 nyarán jött létre. Mráz Ágoston Sámuel intézetvezető közölte: az idén május óta végeznek közvélemény-kutatásokat azért, hogy még megalapozottabb elemzéseket készíthessenek, és trendeket vizsgálhassanak.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
