Miközben a magyar autópiac rendületlenül lassul – a harmadik negyedév végén kilencezerrel kevesebb gépjármű talált gazdára, mint tavaly ilyenkor –, a bajban lévő kereskedők továbbra is „palira vadásznak” – mondta lapunk kérdésére Balogh Árpád, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) alelnöke. Vagyis olyan vevőket keresnek, akik még nem tapasztalták meg a saját bőrükön, hogy mi a havi részletfizetés, mi a kamat, s mivel jár a végrehajtás. Azoknak szánják az alacsony havi törlesztésű konstrukciókat, akik nem kérdezik meg, menynyi a teljes hiteldíjmutató (THM), nem érdeklődnek, hogy mennyi bánatpénzt kell fizetni akkor, ha a tízéves futamidő befejezése előtt szakad meg a törlesztés.
Balogh Árpád szerint megfelel a valóságnak, hogy a kereskedők rendkívül kis árréssel dolgoznak, ezért a finanszírozáson és a biztosításon kell megkeresniük a pénzüket. Balogh szerint az a probléma, hogy csökken a THM, így a kereskedői jutalék is. Kivételt képeznek ez alól a lakosság által felvett hitelek, ezek esetében alkalmazzák ma is az akár 10 százalékos kamatlábakat.
A hosszú, akár 120 hónapos futamidejű kölcsönöket a kereskedők gyakran összekötik az akciós kedvezményekkel, ami alacsony havi törlesztőrészletet eredményez. A tapasztalatlan kuncsaft nem gondol rá, hogy ha valamilyen okból – tartós betegség, munkahely elvesztése – idő előtt ér véget a hitel törlesztése, akkor nemcsak a magas maradványértéket kell kifizetnie, de a kereskedő jutalékát is. A Napi Gazdaság cikke szerint különösen a használt autók finanszírozásakor fordul elő extrém magas, 16–18 százalékos kereskedői jutalék, amit a finanszírozó az idő előtt megszakított ügylet esetén az ügyfélre terhel. A kereskedői jutalék a magyar piacon kialakult szokás szerint a futamidő első évének letelte után a kereskedőé lesz, és nem térítik viszsza az időarányos részt – mondta el lapunknak Báti Balázs, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A finanszírozó ugyanakkor a hitelintézeti törvény és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ajánlása szerint nem terhelheti ezt rá a vásárlóra, hanem csak egy olyan fix díj megfizettetéséről lehet szó, ami az ügylet munkadíját fedezi. Ez a gyakorlatban nem lehet több a hitelösszeg 2–3 százalékánál.
Báti Balázs szerint a jelenség nem új, mi több, lassan kiszorul a piacról az a lízingcég, amelyik ilyen eszközöket alkalmaz. A becsali konstrukciókkal kapcsolatban Báti optimizmusát hangoztatta: szerinte az a fontos, hogy a kereskedők pontosan tájékoztassák a vásárlókat, akik így, ha vállalnak is kockázatot, fel tudnak készülni a váratlan helyzetekre.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
