Korántsem önként, de a múlt héten közzétette a Hankook gumigyárral kötött szerződését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A nyilvánosságra hozatalt még szeptember 4-én rendelte el a Fővárosi Bíróság, a teljes dokumentum kiadására kötelezve a megállapodást 2005-ben aláíró gazdasági tárcát. A pert a Társaság a Szabadságjogokért szervezet és az Index internetes portál indította a Kóka János vezette GKM ellen, miután a tárca – üzleti titokra hivatkozva – nem volt hajlandó kiadni a szerződést. Az üzleti titkok a most napvilágot látott dokumentumban valóban szerepelnek. A megállapodás rögzíti: a szerződés olyan bizalmas információkat tartalmaz, amelyek érzékenyen érintik a Hankook üzleti érdekeit. A dél-koreai multicég érdekeit feltűnően sok pont képviseli a szerződésben. Arról ugyanakkor, hogy mi történik, ha magyarországi működése során a gyár megsérti a jogszabályokat, már jóval kevesebb szó esik.
A GKM honlapjára – mindenféle előzetes figyelemfelhívás nélkül – feltett szerződés és annak két módosító melléklete a képzési támogatáson és adókedvezményen kívül összesen 15,88 milliárd forintnyi viszsza nem térítendő támogatást juttatott a dél-koreai multicégnek. Figyelemre méltó, hogy a Hankook egy esetleges későbbi, számára hátrányos adóváltozás esetére is biztosítékot kapott a magyar államtól, amely erre az esetre is garantálta számára a támogatást. A garancia itt nem más, mint egy speciális kompenzáció, amelyet a magyar államnak akkor kell nyújtania a Hankooknak, ha az adójogszabályok a multicégre nézve szigorodnának. Ilyen eset lehet a GKM szerint az állami támogatás közvetlen vagy közvetett megadóztatása, illetve a támogatást hátrányosan érintő közterhek bevezetése. E felettébb különös rendelkezést a gazdasági tárca lapunknak azzal indokolta, hogy amennyiben az Országgyűlés a szerződéskötést követően megváltoztatja az adójogszabályokat, és ennek következtében az állami támogatás összege csökken, akkor az jelentős kárt okoz a gumigyárnak. A szerződés a Hankook számára szükséges engedélyekre is kitér: a magyar állam e területen minden olyan segítséget megadott a multicégnek, amely a beruházás kivitelezését előmozdítja. Érdeklődésünkre, hogy miért kellett különleges ügyintézési elbánást biztosítani a Hankook számára, a gazdasági tárca sajtóosztálya a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) illetékességét jelölte meg, ők azonban lapzártánkig nem válaszoltak kérdésünkre.
A Hankook kiváltságait felháborítónak nevezte Dorkota Lajos országgyűlési képviselő. Dunaújváros fideszes alpolgármestere lapunknak úgy fogalmazott: miközben a magyar kis- és középvállalkozások sorban mennek tönkre az adó- és járulékemelések miatt, addig a magyar állam egyértelműen a jogszabályok fölé helyezett egy multinacionális céget. Dorkota szerint a szerződés nyílt bizonyítéka annak, hogy a hazai vállalkozásokkal szemben nemzetközi nagyvállalatokat részesít előnyben a szocialista–szabad demokrata kormány.
Szerződés csak angolul
A többmilliárdos támogatás révén a hazai költségvetést erősen megcsapoló szerződés csak angol nyelven készült el, arról magyar nyelvű fordítás nem született. A dokumentum az angol nyelvet tekinti irányadónak arra az esetre is, ha a későbbiek során esetleg vita keletkezne a magyar állam és a multicég között. A megállapodást elkészítő, londoni központú Linklaters Ügyvédi Iroda ezzel kapcsolatban azt közölte: a gazdasági minisztérium részéről fel sem merült a magyar fordítás szükségessége. A gazdasági tárca indoklásul ugyancsak azt tudatta, hogy angol volt a munkanyelv, így nem volt szükség magyar fordításra.
A Magyar Nemzet kérdésére Trinn Gábor ügyvéd azonban az ebből fakadó veszélyekre hívta fel a figyelmet. Trinn szerint a jogszabály ugyan nem tiltja az angol megjelölését irányadó nyelvként, ám egy csaknem húszmilliárd forintos állami támogatásról szóló szerződés esetében ez a kitétel teljesen indokolatlan, és sértheti a magyar állam érdekeit. Hozzátette: az angol szaknyelv számos fogalmat másképp határoz meg, mint a magyar, így egy későbbi per esetén ebből komoly jogi viták is keletkezhetnek. A Hankooknak nyújtott kedvezményekről Trinn azt mondta: a rögzített kiváltságok alkotmányossági kérdést vethetnek fel, hiszen a magyar költségvetést érzékenyen érintő tételről van szó, ahol nem a parlament, hanem a kormány döntött.
Gyanús ingatlanügyek
Amint azt lapunk feltárta, már a beruházás előkészületei is furcsa körülmények között zajlottak. A Pentele Kft. négyzetméterenként 800-900 forintért jutott hozzá ahhoz a dunaújvárosi földterülethez, amelyet a művelés alóli kivonás után négyzetméterenként 3100 forintért, tehát majdnem négyszeres áron adott el a Hankooknak. Az ügyleten így körülbelül 300 millió forintos kára származhatott az MSZP-s vezetésű városnak, mivel a dunaújvárosi önkormányzat még az adásvétel előtt kiszállt a Pentele Kft.-ből, és a cégbe apportált húszhektáros területe után csupán a művelés alóli kivonás előtti értéket (176 millió forintot) kapta meg. Ehhez képest a most nyilvánosságra hozott szerződésből kiderül, hogy az ipari területet 2,16 milliárd forintos áron vették számításba. (Igaz, a Pentele Kft. tulajdonában lévő területen kívül néhány kisebb, magánszemélyek birtokában lévő földdarab is a Hankookhoz került, de az jelentősen nem változtatott a költségeken.) Az ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával indított nyomozást, amelyet időközben a Nemzeti Nyomozó Iroda saját hatáskörébe vont. A nyomozás a nyolcadik hónapja tart.
Kóka János gazdasági miniszter az ingatlanpanamáról azt nyilatkozta, „nem az ő kompetenciájába” tartozik, hogy a beruházással egy magáncég fél év alatt több mint egymilliárd forintot zsebelhetett be. Ugyanakkor Kóka mind a mai napig nem adott választ arra a kérdésre, hogy a csaknem húszmilliárd forintos állami támogatás hogyan képezhette a fedezetét két magáncég között létrejött ingatlan-adásvételi szerződésnek.
A Hankook-beruházást kormányzati nyomásra olyan gyorsított hivatali ügyintézéssel hozták tető alá, amely során a Fejér Megyei Földhivatal és a Fejér Megyei Cégbíróság is több törvénysértésgyanús lépést tett. Nemcsak a beruházás előkészületei, hanem a gyár működése is sok kívánnivalót hagy maga után. Miközben a Hankook jelentős adókedvezményt kapott a gazdasági tárcától azért, hogy Magyarországra jöjjön, és itt munkahelyeket teremtsen, kiderült: külföldi (dél-koreai és szlovák) munkásokat is alkalmaz, ráadásul sokukat illegálisan. A közelmúltban súlyos bírságokat vetett ki a munkaügyi felügyelőség a gumigyártó cégre. Előbb nyolcmillió forintos munkaügyi bírságot, majd újabb 16 millió forintosat, miután 32 koreai munkavállalót foglalkoztattak illegálisan a gyárban, akik után személyenként 524 ezer forint bírságot kell kifizetni. Ráadásul a határozat indoklásából kiderült: alig van olyan munkaügyi jogsértés, amelyet ne követett volna el a Hankook. Több alkalmazottat például 12 órát meghaladóan, 15-18 órát is dolgoztattak folyamatosan, noha a szabályok szerint a napi munkaidő 8 óra, a rendkívüli munkavégzés ideje pedig napi 4 óra lehet. A munkaügyi felügyelőség megállapította azt is, hogy augusztus 20-án több olyan alkalmazottal is munkát végeztettek, akiket munkaszüneti napon az előírások alapján erre nem kötelezhetett volna a cég. Szabálytalanságok voltak a bérkifizetésekkel, a túlórákkal, az elbocsátásokkal, és a szakszervezet működését is akadályozni próbálták.
Számvevői aggályok
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már többször figyelmeztetett arra, hogy lehetetlen kimutatni, miért és milyen összegű kedvezményeket kapnak közpénzekből a magáncégek. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a múlt hónapban azt javasolta, hogy az állami szervek tegyék nyilvánossá, mely vállalat, milyen jogcímen, mekkora adókedvezményben, illetve támogatásban részesül. Az ÁSZ felhívását az érintett minisztériumok közül eddig senki nem érezte magáénak. A gazdasági tárca lapunk érdeklődésére mindössze annyit közölt: az adókedvezmények feltételeiről jogszabály rendelkezik, ennek megváltoztatását pedig kellő indokoltság esetén elsősorban az illetékes Pénzügyminisztérium kezdeményezhetné. A pénzügyi tárcát hiába kérdeztük arról, hogy mit kívánnak tenni a számvevőszéki felhívás ügyében, többszöri megkeresésünk ellenére nem válaszoltak a kérdésre.
Az állami támogatások rendszerének felülvizsgálatát egyébként nemcsak a számvevők, de a gazdasági szervezetek is sürgetik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a támogatásokról jelenleg előzetesen felállított fontossági sorrend és koncepció nélkül döntenek, s ez a gyakorlat joggal kelt felháborodást a hazai vállalkozások körében. A kamara úgy véli, a nemzetközi példákat alapul véve egyszerűen be lehetne vezetni egy új szabályozást, ám erre nem sok hajlandóság mutatkozik a kormányzati szervek részéről.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
