Módosítják a Vásárhelyi-tervet

É P Í T Ő I P A R Továbbfejlesztené a kormány a Vásárhelyi-terv megvalósítását. A szakértők egybehangzó véleménye szerint az új szellemű árvízvédelemre – amely egyesíti magában a víz- és tájgazdálkodás elemeit – soha nem volt olyan nagy szükség, mint a globális felmelegedés idején.

2007. 11. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését zászlóshajóprogramként, komplex módon kellene mihamarabb megvalósítani, hogy javuljanak a Tisza völgyében élő emberek életkörülményei – hangoztatta a közelmúltban Orosz Sándor. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint ezt a célt szolgálja a 2003-ban törvényben is rögzített Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének programja. Orosz kiemelte, hogy az eredeti ütemtervet is módosítani kell, mivel az árvízvédelem és az agrárkörnyezet-gazdálkodás szempontjainak érvényesítése több időt vesz igénybe a tervezettnél. Így most az eredeti törvényt kívánják úgy módosítani, hogy a határidők ugyan kikerülnek belőle, ám a finanszírozás módját rögzítik.
A Tisza völgyében a Vegyépszer Zrt. kivitelezésében már elkészült a cigándi tározó, és várhatóan a jövő évben kész lesz a tiszaroffi tározó is. Utóbbi finanszírozására a jövő évi költségvetésben mintegy hétmilliárd forintot különítettek el. A Vásárhelyi-terv programjának megvalósítására az uniós költségvetési időszak végéig, azaz 2013-ig mintegy 170 milliárd forint áll rendelkezésre. A program uniós támogatási forrásigénye 120-130 milliárd forint.
Az új szellemű árvízvédelemre soha nem volt olyan nagy szükség, mint a globális felmelegedés idején. Szakértők szerint a klímaváltozás hatására már most háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon. Az elmúlt 50 év statisztikái alapján jelentősnek számító árvizekkel 5-6 évente, rendkívüliekkel pedig 10-12 évente lehetett számolni. Ehhez képest az előző 9 évben hat alkalommal vonult le nagy árhullám a magyar folyókon. Az éghajlatváltozás nyomán szeszélyessé váló időjáráson kívül az is közrejátszik a sűrűbben jelentkező árvizeknél, hogy a területhasználat változásai nyomán a csapadék a korábbinál gyorsabban jut a vízgyűjtőből a mederbe, ahol viszont lassul a víz lefolyása. A csapadék gyors mederbe jutását főként az egyre nagyobb beépítettség okozza, hiszen a betonon, csatornákban hamarabb éri el az esővíz a folyókat, mint természetes módon a talajvízen keresztül. A meder vízszállító kapacitásának csökkenése főként annak a következménye, hogy az állattenyésztés visszaesésével kevesebb legeltetés zajlik az ár-, illetve hullámtereken, így aztán a jobban elburjánzó növényzet lassítja a folyókat.
Az Európai Unióban egyeztetés alatt áll egy árvízvédelmi irányelv-tervezet. A remények szerint még az idén életbe lépő direktíva egyebek között kockázati térképek elkészítését írja elő a vízgyűjtők területhasználatához kapcsolódóan. A területhasználat változtatására később külön lehet majd pályázni. Az elmúlt évtizedben átlagosan évi 51 milliárd forint kárt okoztak az árvizek Magyarországon. Ha az éghajlatváltozáshoz az ország nem alkalmazkodik, akkor a legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint ez az összeg 86 milliárd forintra emelkedhet.

Épül a tározó. Immár második esztendeje zajlik a Cigánd–Tiszakarád mellett lévő árapasztó tározó építése, amelyre 2005-ben kapott megbízást a Vegyépszer Zrt. és a Ke-Víz 21 Zrt. által alkotott konzorcium. A Vásárhelyi-terv részeként megvalósuló projekt merőben új elvek alapján oldja meg a Tisza menti települések árvízvédelmét. Az új koncepció szerint olyan területeket alakítanak ki, amelyek szükség esetén teret adnak a víznek, akár több tíz centiméterrel is apasztva a gátak tetejét ostromló folyót. A Cigándnál épülő árvízi tározó határait többségében 5 méter koronaszélességű, új lokalizációs töltések alkotják, amelyek átlagosan 4,5 méter magasak. A 24 kilométer hosszúra tervezett gát füvesített földmű, mindkét oldalán tíz méter széles előtere és fenntartási sávja van, amelyhez a mentett oldalon egy vízelvezető árok is kapcsolódik. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére az uralkodó széliránytól függően 40-80 méter szélességben hullámvédő erdősávot is kialakítanak. A cigánd-tiszakarádi tározó önálló vízszintcsökkentő hatása 25-30 centiméter lesz, amelyből még Tokajnál is legalább 16 centiméter maradhat. A tározó hatása a vízkieresztés helye felett megközelítőleg Záhonyig, folyásirányban lefelé pedig a kiskörei tározóig lesz érzékelhető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.