Jelenlegi formájában alkotmányos aggályokat vethet fel a polgári törvénykönyvet (Ptk.) módosító, úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvény – véli a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda. A két szervezet tegnapi közleményében elsősorban a védendő társadalmi csoportok meghatározásának elnagyoltságára, a kártérítési igény – mint szubjektív szankció – átgondolatlan szabályozására, illetve annak figyelmen kívül hagyására hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlöletbeszéd milyen és mekkora közönség előtt hangzik el. Bár a jogvédők alapvetően egyetértenek a törvénymódosítás irányával, vagyis a közösségre irányuló gyűlöletbeszéddel szembeni egyéni fellépés lehetőségének megteremtésével, mégis új normaszöveg kidolgozását látják szükségesnek, mivel jelenlegi formájában a jogszabály gyakorlati alkalmazása szerintük súlyos nehézségekbe ütközne. Közleményükben kifogásolták, hogy a kérdés súlya és kényes volta ellenére a normaszöveg megalkotásába nem vonták be a civil jogvédő szervezeteket, illetve az általános és a kisebbségi ombudsmant, ráadásul a széles körű szakmai vita is elmaradt, ami „meg is látszik a szöveg hiányosságain”.
A két szervezet hangsúlyozta, nem igaz, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelő megoldást jelentenek az egyes társadalmi közösségekkel szembeni, gyalázkodó, gyűlöletkeltő megnyilvánulások megbüntetésére, mivel az uralkodó bírósági gyakorlat szerint az egész csoportokra vonatkozó gyűlöletbeszéd büntetőjogilag csak egészen szélsőséges esetekben, polgári jogilag pedig még ilyenkor sem szankcionálható.
Ismeretes, a napokban a Társaság a Szabadságjogokért azt kérte a köztársasági elnöktől, kérje az Alkotmánybíróságtól a törvény előzetes normakontrollját.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
