Válságban az építőanyag-ipar is

Az utóbbi évek építőipari recessziója az építőanyag-gyártók és -értékesítők körében is mind komolyabb fejfájást okoz. A szakma szerint csak a hazai piac kormányzati segítséggel történő élénkítése jelenthet megoldást, a környező országok látványos fejlődése csak néhány határhoz közeli kereskedőnek vagy tehetős befektetőnek biztosít lehetőséget.

Mára meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek a drámai mértékű építőipari visszaesés miatt az építőanyag-kereskedelem résztvevői is. A környező országok – Bulgária vagy Románia – robbanásszerű fellendülése ugyanakkor csak a határ menti vállalkozókon segít, azokon is csak ideig-óráig, mivel néhány év elteltével az ágazat helyi beszállítói fölzárkózhatnak az igényekhez.
Illy Gábor, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesülete (ÉKE) elnökségi tagjának tájékoztatása szerint az ágazat több sebből vérzik. Mint fogalmazott, a lakásépítések számának drasztikus esése és jelenlegi stagnálása mellett az is aggasztó, hogy a piac méretéhez viszonyítva túl sok, mintegy 5000 bejegyzett cég, ezen belül 3000 kiskereskedő próbál megélni. Becslése szerint ezeknek legalább 80 százaléka minimális árbevétellel kell hogy számoljon, a nagy árverseny és a kereslet esése miatt pedig sokan nem riadnak vissza a feketézéstől sem, ami az egész ágazatra nézve rendkívül ártalmas. Az ÉKE szakembere úgy látja: a hazai, rendkívül kedvezőtlen építőanyag-kereskedelmi helyzeten nem sokat segít az, hogy a környező országokban példátlan fejlődés tapasztalható, az onnan érkező kereslet ugyanis mindössze néhány százalékát teszi ki a magyar piac forgalmának.
– Az építőanyag-kereskedelem jellemzően lokális üzlet. Jelenleg néhány gyártó exportál jelentősebb volumenben termékeket, de a kereskedők közül a tőlünk keletre fekvő országok építőipari robbanásával néhány kivételtől eltekintve csak a román határ mentiek járnak jól jellemzően, ők is csak a közelség miatt. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a növekedés hamarosan maga után vonja az ottani gyártók fejlődését is, akik néhány éven belül ki tudják elégíteni a hazai piac igényeit. Románia és Bulgária építőanyag-hiánya tehát mindenképp ideiglenesnek számít – világított rá Illy, aki szerint a magyar építőanyag-kereskedelem gondjait, annak kifehérítését az áfa-terhek csökkentésével, valamint a lakásépítési támogatások bővítésével lehetne orvosolni, európai minták alapján. A szakember úgy véli: a föllendülő piacok hamarosan a magyar építőipari munkaerőpiacra is csapást mérhetnek, mivel az itt dolgozó erdélyi, romániai munkásoknak otthonukhoz közel is kínálnak majd jól fizető munkát.
A határon túli piac lehetőségeit tehát a szemfüles – és tőkeerős – vállalatok sietnek kiaknázni, amíg tehetik: a Tondach Magyarország Zrt. például a napokban jelentette be, hogy 35 millió eurós beruházással újabb üzemegységet létesít Békéscsabán, amely a tervek szerint 2008 elején kezdi meg a termelést, mintegy 60 alkalmazottal. Mint azt Kató Aladár, az osztrák érdekeltségű, tetőcserepet és téglát gyártó és forgalmazó vállalat vezérigazgatója elmondta, a termékkínálat bővítése mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az unióhoz frissen csatlakozott román és bolgár piacra is, mivel itt – szemben a hazai trenddel – robbanásszerű fellendülés tapasztalható az építőiparban. – Keleti szomszédunknál 18–20 százalékos építőipari növekedéssel lehet számolni, s belátható időn belül Bulgária, az unión kívüli Ukrajna és Szerbia építőipara is meglódul. Termelésünk felét várhatóan az említett országokba exportáljuk majd, míg a másik felét a hazai piacon értékesítjük – tájékoztatott Kató Aladár.