Öt hónap viharjelzés nélküli időszak következik a Balatonnál és a Velencei-tónál, de aki időjárás-előrejelzést igényel, az emelt díjas telefonon választ kaphat a kérdéseire – áll az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Rádiós Segélyhívó Egyesület és a balatoni vízi rendészet közleményében. Egyebek mellett azt is tudatták, hogy a Balatonnak idén tizenhat áldozata volt, de elmaradt vagy kései viharjelzés miatt egyetlen végzetes vízi baleset sem történt. A vízi rendészet hajói 122 alkalommal mentettek életet, s összesen 211 embert vittek partra. A tó nyugati medencéjében 2454, a keletiben 2352, a Velencei-tónál 1963 órán át üzemelt a viharjelző rendszer. A korábbi években jegyzettnél harminc százalékkal nagyobb üzemidőt elsősorban az átlagosnál viharosabb, szeszélyesebb nyári időjárással magyarázzák a szakemberek. Nyáron tizenegyszer volt viharos erejű, óránként 90 kilométeresnél is erősebb szél.
Bár a turizmusért, ezen belül a biztonságos Balatonért felelős főhatóságok már évek óta ígérik az egész éven át tartó viharjelzést, erre egyelőre nincs pénz. A rendszert kiépítő és felügyelő Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Dobson Tibor kérdésünkre elmondta: a balatoni és velencei-tavi viharjelzésre a katasztrófavédelem idén huszonötmillió forintot költött. Többre jövőre sem futja. – Ráadásul az egész éven át tartó viharjelzést egyszerre kellene bevezetni a Balatonnál, a Velencei- és a Tisza-tónál – közölte a szóvivő. Tőle tudjuk azt is, hogy az osztrákok által üzemeltetett Fertő tavi viharjelző rendszer egész évben üzemel.
A Balatoni Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság járőrhajóit még nem parancsolták vissza a kikötőkbe, és vízen van a Vízi Mentők Magyarországi (balatoni) Szakszolgálatának egyik gyors járású vízi járműve is.
origo.hu
Menczer: Magyar Péter felcsapott a Tudományos Akadémia rendetlen tagjának
