Az Ikarus Egyedi elbocsátja dolgozóit

Alvó üzembe helyezi a francia menedzsment az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárat, s még a héten megkezdődik a 154 munkatárs elbocsátása. Az üzemből ma indítják útjára az utolsó két Mátyásföldön gyártott – de már nem Ikarus márkanéven futó – buszt, pedig a cég most is kap megrendeléseket a világ számos országából.

A magyar ipar egyik dicsőséges korszaka ér véget dicstelenül: ma hagyja el a mátyásföldi autóbuszgyár telephelyét az ott gyártott utolsó két EAG E91 típusjelű jármű. Ezek a buszok azért nem Ikarus néven szerepelnek, mert a márkanevet a menedzsment évekkel ezelőtt eladta a Széles Gábor tulajdonában álló székesfehérvári vállalkozásnak. A helyi szakszervezet szerint az Iveco-tulajdonban lévő Irisbus által kinevezett francia menedzsment hozzá nem értése, tájékozatlansága, szakmai kompetenciájának teljes hiánya juttatta oda az 1949. február 8-án alakult Ikarus karosszéria- és járműgyár utódát, hogy – legalábbis ideiglenesen – lehúzza a rolót. – Ez egyet jelent a ma 154 fős munkatársi gárda elbocsátásával – mondta Vass József szakszervezeti titkár. Ráadásul a létszám öt éve még háromszáz fő volt.
Nem aggódnának annyira a munkahelyükért és az 58 éves cég jövőjéért a mátyásföldiek, ha a tulajdonos – aki nem tudott sikert elérni a hazai autóbuszpiacon – kiszállna az üzletből, s értékesítené a gyárat. De a tulajdonosokat képviselő Etienne Vigié ügyvezető igazgató döntése alapján nem értékesítik a céget, hanem úgynevezett alvó üzembe helyezik: leszerelik a gépeket, elbocsátják a dolgozókat. Az első 15 ember pénteken kapja meg a felmondását, s a hónap végéig a leltározást végző munkatársakon kívül mindenkit elbocsátanak.
Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár (IEA) Kft. szakszervezete korábban már tiltakozott, mert a tulajdonosok jelezték, hogy meg kívánják szüntetni Mátyásföldön a buszok gyártását. Ám az érdekvédők szerint nem állta meg a helyét a menedzsment érvelése, hogy azért kerül sor a bezárásra, mert az IEA működése az utóbbi években folyamatosan jelentős veszteséggel járt. Valójában – állítja a szakszervezet – 1995-től 2003-ig a cég nem volt veszteséges, hiszen sikerrel adott el járműveket itthon és Európában. A szakszervezet szerint a veszteség forrása inkább az, hogy a cég vezetése nem engedte indulni az IEA-t a nagy értékű tendereken. Az érdekvédők akkor nyílt levélben felszólították a vezetést, hogy ha nem látnak esélyt a nyereséges működtetésre, tegyék lehetővé a cég piaci értékesítését. Ám az egykori Ikarus utódja holnap leállítja termelését, s a fennálló szerződéses kötelezettségeinek – például egy honvédségi megrendelésnek – már nem mátyásföldi, hanem más Irisbus-gyártmányokkal kíván eleget tenni.