Kit látna szívesen az új zöld- ombudsmani poszton?
– A jelölés lehetőségét meghagyom a köztársasági elnöknek, és rábízom annak a bölcs mérlegelését is, hogy előzőleg kíván-e egyeztetni velünk. Több kitűnő szakember neve is felmerült a sajtóban, Sólyom László biztosan talál majd közülük megfelelőt. A miniszteri meghallgatásomon az egyik legfontosabb célomnak neveztem az új országgyűlési biztos posztjának létrehozását, így a parlament hétfői döntését nagy fegyverténynek tartom. Nem közömbös az sem, hogy az új tisztség nem jelent újabb íróasztalt, hiszen azt az ombudsmani posztok átszervezésével teremtettük meg.
– Különös, hogy így örül az új biztosnak, akinek a legfontosabb feladata éppen az ön minisztériumának szemmel tartása lesz.
– Többen mondták is, hogy nem értik, miért vagyok ennyire lelkes, hiszen sok kellemetlenséget okoz majd az új ombudsman. Ám nem az az érdekes, hogy a minisztériumnak könnyebb lesz-e a munkája, hanem az, szolgálja-e egy ilyen intézmény a környezettudatos gondolkodás ügyét, vagy sem. Szerintem nagyon is szolgálja.
– Ezek szerint más elbánásra számíthatnak az ombudsmanok a tárcájánál, mint eddig. Péterfalvi Attilának például fél éven át kellett kilincselnie, hogy lapunk megkaphassa a garéi hétmilliárd forintos kártalanításról kötött szerződést.
– Ne felejtsék el, hogy ez még az elődöm ügye volt. Én egész más felfogást képviselek. Az információszabadság világnapján felkértem Majtényi Lászlót és Molnár Pétert, hogy tegyenek le egy javaslatot arról, miként lehetnének még nyilvánosabbak a környezetre vonatkozó adatok. Ha ez megszületik, előkészítjük a szükséges jogszabály-módosításokat.
– Hétfőn a parlamentben azt válaszolta Katona Kálmán interpellációjára, hogy népszavazást kellene tartani a Tokaj-Hegyalján a Szerencsre tervezett szalmaerőműről. Nem mindegy, hogy a szerencsiek vagy a borból-szőlőből élő többi település lakói is szavazhatnak-e. Ön melyiket támogatja?
– Az érintett településekről beszéltem, tehát nyilvánvalóan nem csak Szerencsről. Jogi kérdés, hogy most, az engedélyek kiadása után miként lehetne népszavazást kezdeményezni, de azt hiszem, ha a helyhatóságoknál megvan az akarat, akkor meg lehet rá találni a módot. Mindenesetre a népszavazást tartom a legkorrektebb megoldásnak, hiszen a tervezett erőmű megfelel a jogszabályi előírásoknak, de egy ilyen különleges helyszínen nyilván többről van szó.
– Az új bősi szlovák kormánybiztos megdöbbentő nyilatkozatot tett. Gabriel Jencík szerint Szlovákia mélységesen csalódott, amiért a magyar partner nem hajlandó tárgyalni a szlovák javaslatokról, különösen a nagymarosi erőmű felépítéséről. Ön a fő felelőse a tárgyalásoknak. Mit lehet erre mondani?
– Több vitás ügyünk is van Szlovákiával, ennek ellenére ez az egyetlen szomszédos ország, amelynek szakminiszterével még tárgyalóasztalhoz sem sikerült ülnöm. Mindez jól jellemzi a két ország kapcsolatát. A tárgyalások mindenesetre folynak.
– A legutóbbi, november 6-i tárgyalás jegyzőkönyvéből kiderül: a tárca képviselői belementek abba, hogy ne csak a Szigetközről, hanem a Duna Budapestig tartó szakaszáról folyjon az egyezkedés. Csak nem arról van szó, hogy engedtek a nyomásnak és hajlandóak a dunakanyari vízlépcsőről is beszélni?
– Szó sincs róla, ezt személyesen is – mint a Duna Kör korábbi szimpatizánsa – a leghatározottabban ellenzem. Magyarország nem kötelezhető a vízlépcső felépítésére, és nem is hajlandó tárgyalni erről.
– Mi értelme van a tíz éve folyó meddő egyezkedésnek? Hiszen egyetlen csepp vizet sem sikerült visszaszerezni a szigetközi Öreg-Dunába. Miért nem fordulnak inkább ismét a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, hogy értelmezze a saját tíz évvel ezelőtti döntését?
– Foglalkozunk ezzel az eshetőséggel. Már felkértem a bősi üggyel foglalkozó szakértői bizottságot, hogy adjon tanácsot egy esetleges újabb hágai forduló esélyeit illetően.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
