Horváth József a Tisza adatszivárgási botrányáról: Olyan, mint valami rossz James Bond-film

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjével beszélgetett Németh Balázs a Harcosok órájában.

2025. 10. 08. 8:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ez az ügy nem vicces. Újra és újra felbukkan ez az ukrán vonal. Szakmailag azt szoktam mondani, hogy ha egy esemény van, azt tudomásul vesszük, ha kettő, az figyelemfelhívás, ha három, az már rendszer – véleményezte a Tisza Párt legújabb adatszivárgási botrányát Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Harcosok órája című podcastműsorban. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője szerint azzal, hogy több mint 18 ezer magyar állampolgár adatai kerültek ki, ezek az emberek támadhatóvá válnak. 

Horváth József (Fotó: YouTube)

– Sérül a saját személyes adataik védelme – mutatott rá. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy egy applikáció készítésekor, fejlesztésekor felmerül egy ukrán fejlesztő neve, a szakember megjegyezte, lehet, hogy súgtak a Tisza Pártnak, kit is kell alkalmazni. Politikai szempontból ez életveszélyes, pláne, hogy tucatjával vannak cégek, amelyek megbízható módon, rutinszerűen elkészítenek egy ilyen applikációt, semmi sem indokolja, hogy egy ukrán céget kellene bevonni. Már csak amiatt sem, mert a Tisza egyszer már megégette magát Tseber Rolanddal, aki az ukrán hírszerzés embere. Normál esetben, ha valaki egyszer ráfutott egy ilyen aknára, akkor messze elkerüli ezeket a helyzeteket, hogy még a gyanút is elkerülje – mondta.

Mint valami rossz James Bond-film: az applikáció kezelője, egy ukrán fejlesztő eltűnik, szállodában van, kijelentkezik... Egy rossz szájízű forgatókönyv ez, nem egy vígjáték

– fogalmazott Horváth József.

Magyar Péter mentelmi ügyével kapcsolatban megjegyezte, a magyar igazságszolgáltatás nyugodtan kérje ki magának, hogy itt bárki is beleszól abba, hogyan dönt egy ügyészség vagy a nyomozóhatóság a vádemelést illetően, miután a törvény betűje szerint működnek. – Recseg-ropog az Európai Unió, az egykor nagy nyugat-európai országok a polgárháború szélén állnak, morális mélypontokat érnek el, és még mindig úgy tesznek, köztük Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is, mint aki megmondhatja, hogy ezek a pusztai országok mit csinálhatnak és meg is ítélheti őket – véleményezte.

Ilaria Salis kapcsán pedig úgy kijelentette, tipikus nyugat-európai liberális mentalitást láthatunk, hogy „kicsit radikálisak a gyerekeink, de majd kinövik”. De ha ezt a szélsőjobboldal tenné, akkor már azt mondanák, hogy tűzzel-vassal be kell avatkozni. Mindig megengedőbbek a szélsőbaloldallal, pedig Ilaria Salis egy verőemberként vett részt ebben az embervadászatban – mondta.

Donald Trump Tomahawk rakétáival kapcsolatban a szakértő kifejtette, az amerikai elnök több hangszeren játszik, ezért tűnhet úgy, hogy a nyilatkozataiban eltérő válaszokat ad. – A világpolitikai színpadon az elnöknek nagyon sok mindent figyelembe kell vennie. Ne arra figyeljünk mit mond, hanem arra, mit tesz. Az, hogy a sajtó azzal van tele, milyen távoli célpotokat tudnak majd támadni az ukránok ezzel a rakétával, és egy harmadik világháború kitörésének esélyei növekednek, ez mind igaz, de ne feledkezzünk meg a többi részletről sem: egyrészt, ez egyfajta üzenet is Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, nyomásgyakorlás, hogy aktívabban álljon a béke kérdéséhez. Ugyanakkor az USA katonai vezetése a Tomahawk kapcsán hozzáteszi, hogy elsősorban a saját raktáraikat kell feltölteniük, mert nekik is hiányuk van, majd a NATO-tagok rakétáinak feltöltése következik. Vagyis, majd egyszer adunk, még nem tudjuk, mikor, de azt a nyugat-európaiak fizessék meg. Ez a Tomahawk-kérdés most esedékes még, csak akkor, ha a béketárgyalásokat nem sikerül elindítani fél-egy év alatt – jelezte Horváth.

– Amíg úgy tűnik, hogy Trump az egyik kezével lehetőséget ad az ukrán elnöknek, az oroszok és az amerikaiak között nagyon fontos gazdasági megállapodások köttettek, és olyan mondatok hangoznak el, hogy az oroszokat nem kizárni kell, hanem bevonni a világkereskedelmi rendszerbe – mutatott rá, kiemelve, hogy a világpolitikai színtér olyan, mint a jenga játék: ha tudjuk, melyik elemeket húzhatjuk ki a toronyból, akkor az nem fog összedőlni, viszont ha rossz helyről vesszük el, összedől.

A drónincidensek a háborús pszichózist erősítik?

– Egy nagyon ingatag torony jelenleg, a kínaiak már azt mondják, ha ez a torony bedől, a világhatalmak rosszul járnak, ezért inkább azt kellene nézni, kinek melyik emeleten jár – mondta. Horváth József arra is kitért: még ha holnap le is zárul a háború, Európa a negatív hatásait sokkal tovább fogja érezni, mint az oroszok.

A szakértő reagált a nyugat-európai drónincidensekre is: – Az jogos, hogy ha drónok repülnek be valamelyik ország légterébe, akkor arra reagálni kell. De hogy lehet az, hogy egy ilyen esemény után azonnal bejelentem, hogy az oroszok voltak? Bizonyítékokat kell szolgáltatnom ehhez, le kell lőnöm, és az alkatrészekből vissza kell nyomozni, honnan jön. De a NATO rendszerei is érzékelik ezeket a drónokat, milyen magasságban lépett be az országba, milyen sebességgel vagy honnan indult. Fontos feltenni azt a kérdést, hogyan lehet az, hogy Oroszországból indított drón Németországig repült, országokat átívelve, és senkit sem zavart? – kérdezte, hozzátéve, az is kérdés, hogy a nyugat-európai országok a háborús pszichózist akarják-e ezzel megerősíteni, hogy a saját belpolitikai nehézségeikről eltereljék a figyelmet.

Horváth József megjegyzi, a foci után a titkosszolgálathoz értenek hazánkban a legtöbben, de ne értékeljük túl ezeket a dolgokat. 

– Magyarország folyamatosan keresztűzben van, néhány napja brit titkosszolgálati szálat találtak, előtte ukrán titkosszolgálati szálat, de az oroszok is teszik a dolgukat, és az amerikaiak is tették Joe Biden idejében, hogy a nekik nem tetsző polgári kormányt lecseréljék. Ez egy folyamatos dolog, a világpolitikai paraván mögött mindig zajlott ez a küzdelem az országok között. Az, hogy Putyin elnök megszólalt Orbán Viktor kapcsán, nem egy orosz befolyásolási stratégia, kezeljük a helyén. Sokan azt hiszik, hogy ha elolvasnak egy közepes kémregényt és megnéznek pár James Bond-filmet, már értenek ehhez a világhoz. Ez ennél kicsit szofisztikáltabb azért. Látjuk, hogy a nagyhatalmak a saját befolyási zónáikat most tologatják jobbra-balra, nekünk meg a szuverenitásunkat kell megőriznünk – húzta alá.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.