A magyar kiskereskedelmi cégeket régóta foglalkoztatja a Németországban és Ausztriában rendkívül sikeres üzlethálózat magyarországi megjelenése. Az Aldi azonban egyelőre építtetőként van jelen, méretes logisztikai és cégközpontot rendelt a Strabagtól. Hogy áll a beruházás?
– Részünkről készen van, most az átadás zajlik. A nyilvánosság majd tavasszal értesül a részletekről, amikor az Aldi bejelenti, de ahhoz az kell, hogy berendezzék, feltöltsék áruval, beköltözzenek. A létesítmény összterülete 70 ezer négyzetméter, amely tartalmaz szárazáruraktárat, hűtőtárolókat, valamint az ehhez kapcsolódó szociális létesítményeket. Emellett itt lesznek a cég központi irodái is. Egy év alatt építettük fel, a megbízás értéke – forintra átszámítva – nagyságrendileg tizenkétmilliárd forint.
– Piaci információk szerint európai színvonalú minőségben végezték el a munkát, amit az is mutat, hogy további megrendeléseket kaptak az Alditól. Ezek szerint a kiskereskedelmi versenytársak valóban komolyan tarthatnak a cég magyarországi megjelenésétől?
– Nem szeretnék az Aldi terveiről nyilatkozni, de azt elmondhatom, hogy valóban minőségi munkát végeztünk Biatorbágyon. Az Aldi munkatársai megmutatták, hogy működik a hasonló logisztikai központ Ausztriában, és azt mondták, ilyet szeretnének Magyarországon is. Mi pedig megépítettük, méghozzá a különféle műszaki-minőségi mutatók szerint az európai követelmények 110 százalékán. Éppen ezért joggal bízunk abban, hogy az Aldi további hazai beruházásaiban is szerepet kapunk. Arra számítunk, hogy mivel az Aldi tíz éven belül 300-400 üzlet megnyitását tervezi, és egy ekkora raktárbázis nagyjából 100 üzlet kiszolgálására alkalmas, további két-három logisztikai központot építhetünk majd fel. Emellett 40 kiskereskedelmi üzlet létrehozására kötöttünk keretszerződést a céggel.
– A Strabag magasépítési üzletága ma piacvezető a hazai mezőnyben, azonban egy évtizeddel ezelőtt nemigen hallottunk erről a tevékenységről. Hogyan emlékszik a kezdetekre?
– Az anyacég az elsők között jelent meg a rendszerváltást követően – hazai vállalatok megvásárlása útján – a piacon, és komoly munkákat végzett. Ezek a feladatok az útépítéssel kapcsolatosak, azaz mélyépítési jellegűek voltak. A Strabag magyarországi cége azonban – a német és osztrák leánycégek mintájára – intenzíven igyekezett két lábra állni, s a magasépítési tevékenységet mint második pillért felépíteni. Ennek részeként összehangolt stratégiát alkottak 1996-ban, és megalakult a Magas- és Mérnöki Létesítményépítő Kft. szervezeti elődje, amelynek én lettem a vezetője. Az első évben egymilliárd forint volt az árbevételünk, és a létszám nem érte el a száz főt. Ma 900 dolgozóval évente 60 milliárdot termelünk.
– Milyen eszközökkel sikerült elérni ezeket a látványos eredményeket?
– Segítségünkre voltak külső körülmények is, többek között az, hogy a Bau Holding megvásárolta az anyacéget, és ez cégfelvásárlásokat, összeolvadásokat eredményezett a magyar piacon is. Ezzel párhuzamosan intenzív szervezetfejlesztést folytattunk. Ennek a legérdekesebb eleme egy olyan regionális hálózat kiépítése volt, ami azt célozta meg, hogy régiónként egy-egy területi igazgatóságot hozzunk létre a magasépítési ágazatban. Ennek következtében az útépítési – illetve most már közlekedésépítési – ágazattal párhuzamosan, ám attól függetlenül működik a magasépítés szervezete.
– Milyen üzleti környezetben?
– A magasépítési szakmában a megrendelések tekintetében jelentős visszaesés tapasztalható. Ez igaz az idei évre, és amennyire előre látható, a jövő év első fél évére is. Ez a hullámvölgy erősen megrostálja a cégeket, piaci koncentráció, vagyis csődök, összeolvadások várhatók, illetve ezek a folyamatok megerősödnek. Amelyik cég túl akarja élni, meg kell találnia azokat a piaci szegmenseket, ahol van előrelépési lehetőség. Ilyenek voltak számunkra a PPP-programok, ahol az olyan komoly tőkeerejű és pénzügyi hátterű cégek, mint a Strabag, előnyt élveznek, és ilyen most a mérnöki tevékenység erősítése. A Móricz Zsigmond körtéri metróállomás kivitelezése során a betonszerkezetet építjük a 4-es metró vonalán, valamint mi építettük Kelenföldön az indítóaknát, amelyben az alagútfúró berendezések megkezdhették a munkát.
– Mi a Strabag magasépítési stratégiája, hogyan tovább?
– A piacvezető helyzet megtartása önmagában komoly feladat. Ebben segítenek a jó minőségben elvégzett munkáink, mint a fővárosi Örs vezér terén lévő, illetve a pécsi és a győri Árkád bevásárlóközpontok. Ezzel a beruházóval az együttműködés számunkra mindenképpen stratégiai kérdés, hiszen Budapesten három-négy nagyobb bevásárlóközpont építése kezdődik meg a közeljövőben. Az Aldival való együttműködésről már beszéltem. Bízunk benne, hogy az Új Magyarország-programban komoly feladatok jutnak nekünk, ezek közül kiemelhető a Pécs – Európa kulturális fővárosa 2010 projekt. De hogy ne legyünk teljesen kiszolgáltatva a piacnak, két komoly beruházásunk saját forrásból valósul meg: már megkezdődött a Baranya megyei Királyegyházán egy cementgyár létrehozása, és mi építjük a Strabag új központját, amely a fővárosban, a Lurdy Ház közelében lesz.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
