Sorozatos csapások a Gyurcsány-kormány fővárosi megabizniszére

A kormányzati negyed helyszínét 2006. november végén választotta ki a projekt előkészítésével megbízott csoport. Lehetséges helyszínként felvetődött a soroksári Duna-ág mellett lévő DunaCity, a Déli pályaudvar, illetve a Nyugati pályaudvar mögött, a Podmaniczky utca mentén a Dózsa György útig húzódó MÁV-terület. Az eredményhirdetésen november végén a két komoly esélyes közül, a Nyugati és a soroksári Duna-part közül az előbbi lett a befutó.
A kormányzati negyed megépítéséről a tavaly január 16-án kelt kormányhatározat rendelkezett, amely szerint „a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által meghirdetett, az új kormányzati negyed helyszínének kiválasztását célzó nyílt eljárás eredménye és a Fővárosi Közgyűlés 2006. november 30-i javaslata alapján, a megvalósítás helyszínéül a Nyugati tér–Teréz körút (Nagykörút)–Podmaniczky utca–Dózsa György út–Vágány utca vonala– Ferdinánd híd–WestEnd City Center–Váci út–Nyugati tér által határolt, a Magyar Állam és a MÁV tulajdonában álló területet jelöli ki, a megvalósítás határideje 2009. május 31.”
A MÁV területe több szempontból is futóhomoknak bizonyult. Budapest legmagasabb szintű településrendezési dokumentuma, a településszerkezeti terv beépítésre nem szánt városrészként határozza meg a vasútterületeket, azaz a személyforgalmi-fejpályaudvari zónákat, illetve a vasútvonalakat. A MÁV-területnek csak egy keskeny, a Podmaniczky utca mentén a Ferdinánd hídnak nevezett vasúti felüljáróig húzódó területét lehet beépíteni. Ez a terület alkalmas irodaházak építésére is, ám szakértők szerint alkalmatlan egy kormányzati negyed fogadására. Az első pofont akkor kapta a projekt, amikor tavaly október 1-jén kiderült, a nyolc alkalmasnak minősített jelentkezőből csak hat adott be ajánlatot a negyed felépítésére és 25 éven át tartó működtetésére. Az Infopark Fejlesztési Zrt. visszalépett, majd a spanyol Sedesa-csoport kérte az beadási határidő meghosszabbítását, s végül nem tett ajánlatot.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a Sedesa építőipari óriás azért lépett vissza a tendertől, mert hazárdjátéknak minősítette azt. A lapunkban is közzétett telekkönyvi rendezetlenségeket, valamint a terrorfenyegetettséget bizonyára nem vették félvállról, mint a program szóvivője, Láng Balázs. A Sedesa később nem cáfolta a cikkben foglaltakat.
A következő nagy csapást a közlekedési hatóság kívánságlistája mérte a projektre: mint lapunk november végén a médiában elsőként közzétette, sokszor tíz milliárdos közúti fejlesztésekhez köti a hatóság a kormányzati negyed építési engedélyét, de a szükséges többletpénz nincs meg sem az állam, sem a főváros költségvetésében.
A sokasodó problémák megtették a hatásukat a lehetséges beruházók körében is: december 4-én az OTP konzorciumhoz tartozó Merkantil-csoport lépett vissza. Indokként a rossz terveket, illetve újabb telekkönyvi anomáliát neveztek meg, mely szerint az egyik telek – a fővárosi törzsvagyonhoz tartozván – nem eladható. December 22-én a TriGránit, a WestEnd 1. és 2. beruházója szállt ki a projektből, ráadásul közölte az okot is: tízmilliárdos közlekedési többletberuházást kívántak a Demján-csoport nyakába varrni a főváros részéről. A KVI a két ünnep közötti időpontra, december 29-re ígért beruházót, miközben a pályázók közül már csak ketten maradtak versenyben: a Wallis–Strabag, illetve a KÉSZ– Europolis cégcsoport. A nyilvánvaló esélyesként kezelt Wallis azonban az utolsó pillanatban bedobta a törülközőt, és a KVI kényszerűen január 16-ra halasztotta tender eredményhirdetését. A kormány és MSZP közeli Népszabadság szombati számában azt közölte, a kormánykoalíció már elhatározta, hogy felhagy a projekttel, és csak a visszavonulás módozatain töpreng. A kormányszóvivő válaszában tagadta, hogy a kabinet letett volna a 2009-es határidőről.