Látszatintézkedésnek nevezte a lapunknak nyilatkozó Vitézy Dávid, hogy a menedzsment helyett az igazgatótanács felmentését kezdeményezte a közlekedési miniszter a január 2-i menetrendkáosz miatt. Emlékezetes: a Városi és Elõvárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) volt az a szervezet, amely az év elsõ munkanapján a felelõsök megnevezését követelte Kákosy Csabától. Úgy fogalmaztak, nem maradhat következmények nélkül, hogy indokolatlanul csaknem százezer ember közlekedési lehetõségeit nehezítette meg a MÁV. Másnap a miniszter – úgymond példás gyorsasággal – határozott, s kezdeményezte a MÁV-Start vezetõ testületeinek menesztését. Ám azóta világossá vált, hogy a tárcavezetõ segítségével a MÁV Zrt. vezetése valójában megkerülte a felelõsök megnevezését. A MÁV-Start igazgatótanácsa és felügyelõbizottsága ugyanis nem tehetõ felelõssé egy napi jellegû hibáért. Sokkal inkább felelõs a vezérigazgató, Mosóczi László és az a helyettese, akit a forgalmi irányítással bíztak meg.
A lapunk birtokába került információk szerint ez a helyettes Matéczné Németh Ágnes. A MÁV belsõ viszonyait jól ismerõ informátor szerint a MÁV fõ menetirányító központjában napi 24 órában mintegy 20 ember teljesít szolgálatot. Az õ feladatuk lenne dönteni a váratlan helyzetekben a menetrend módosításáról. Csakhogy egy téves intézkedéssel elvették a jogosítványaikat, s olyan felettesnek adták át, aki nincs a pontos adatok birtokában. Így fordulhatott elõ, hogy nem létezõ hóhelyzet miatt állították le az elõvárosi vonatokat, illetve a Budapest–Vác–Szob vonalon különbözõ napra kiadott közlekedési rend szerint dolgozott Szob, Vác és a Budapest Nyugati pályaudvar.
– Elgondolkodtató, hogy a MÁV a szolgáltatás szûkítésével és nem saját mûködése hatékonyabbá, olcsóbbá tételével válaszol a költségvetésének karcsúsítására – mondta a VEKE munkacsoport-vezetõje. A gazdasági tárca és a MÁV az utazókkal akarja megfizettetni saját elbliccelt modernizálásának árát. Amíg a közigazgatás és az állami vállalat nem hajtja végre saját belsõ racionalizálását, sem erkölcsi, sem szakmai alapja nincs a járatok ritkítására vagy a szárnyvonalak megszüntetésére.
– Különösen nem ingatlanspekulációra – mondta Vitézy Dávid. Úgy véli, erõs a gyanú, hogy valaki vagy valakik szemet vetettek a Nyugat pályaudvar Eiffel-csarnokára. Akár lesz kormányzati negyed, akár nem, a különbözõ átsorolások és szabályozási intézkedések eddig mindig úgy alakultak, hogy lehetõvé tegyék a csarnok ingatlanpiaci hasznosítását. Ha sor kerül az épület intézményi területté nyilvánítására, akkor ki lehet adni a bontási engedélyt a csarnok sínpárjaira. – Ezt mindenképp el kell kerülni – hangsúlyozta Vitézy. – Más lenne a helyzet, ha az elõvárosi vasutat a föld alatt bevinnék a városba, és az utasoknak nem kellene átszállniuk a szerelvényekrõl. Akkor el lehetne gondolkozni az Eiffel-csarnok hasznosításán, ám addig erre nem kerülhet sor.
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó