Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai között a bérlakásállomány aránya, mindössze 9 százalék, ami 375 ezer lakást jelent. Ez a mérték Romániában és Szlovákiában 19 százalék, Lengyelországban 34, míg Svájcban a legmagasabb, eléri a 65 százalékot. Az EU-átlag 35 százalékon áll. Ezek a számok, valamint a hazai lakásépítési ágazat tartós gyengélkedése miatt egy „nem állami” bérlakásmodellt dolgozott ki a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. – A bérlakásépítést olyan kitörési lehetőségnek tekintjük, amely egyrészről elősegíti a magyarországi lakásmobilitás javulását, másrészt kiegyensúlyozhatja a GDP hozzávetőleg tíz százalékát adó, és több százezer főt foglalkoztató építőipar területén tapasztalt ingadozásokat. Az egyesület tagjai, az építőipart reprezentáló cégek vezetői szerint, ha nem történik változás, az elkövetkező években az ideihez hasonló, további visszaesés várható – közölte megkeresésünkre a szakmai szervezet kommunikációs vezetője. Rajki Diána szavai szerint az osztrák tapasztalatokon alapuló, de a hazai viszonyokra adaptált tanulmányt vitairatnak szánják, amelynek kapcsán a döntéshozók és a szakma közösen dolgozhatná ki a bérlakásprogramot. Mint fogalmazott, a tanulmány egy olyan rendszer alapjait rajzolja fel, amelyben nem önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakásokról van szó, hanem közhasznú társaságok lennének a fenntartók. A kidolgozott anyag javasolja azt is, hogy a lakás bérlőjének munkáltatója a bérleti díjat adó- és járulékmentesen nyújtható béren kívüli juttatásként adhassa, valamint azt, hogy egy lakás-takarékpénztári kifizetés az új építésű bérlakás bérleti díjának fizetésére is felhasználható legyen. – Ez egy olyan konstrukció, amely önfenntartó és állami ráfordítást nem igényel, mindössze törvényi hozzájárulás szükséges. Számításaink szerint a rendszer önjáró lenne, ha egy 65 négyzetméteres bérlakásban élő család havi 32 ezer forintot fizetne lakbérként. – Ha a bérlakás-építési modell megvalósul, akkor az átlag lakbér nagyjából harmada lenne a hasonló lakás önerő nélküli megvásárlásakor felvett hitel törlesztőrészletének – tette hozzá Rajki. Hangsúlyozta továbbá, hogy nem kizárólag szociális alapokon nyugvó rendszert látnának szívesen, hanem egy, a piacot pezsdítő és a fiataloknak lakásszerzési alternatívaként létező struktúrát, amely gazdasági szempontból is életképes.
Az egyesület felvetéséről megkérdeztük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságát is, ahol arról tájékoztattak, hogy a fő cél – szemben a szakma elképzeléseivel –, hogy az önkormányzatok a szociálisan rászoruló családok számára több lakást kínáljanak. – A stratégiai célok között szerepel egy olyan lakbér-támogatási rendszer kialakítása, amely a bérlakáspiac szereplői, a bérlők, az önkormányzatok és a befektetők számára kiszámítható feltételeket teremt – áll a szaktárca közleményében.
Az egyesület felvetését mindenképp megvitatásra érdemes és üdvözlendő javaslatnak tartjuk, annál is inkább, mivel az építésügy, ezen belül a lakások, bérlakások ügye méltatlanul gazdátlan, perifériára szorult területté vált a szocialista–liberális kormányzás hat esztendejében – reagált a társaság tanulmányára a Fidesz otthonteremtési programjának szóvivője. Mádi László utalt az Orbán-kormány lakásépítési programjára, amelynek kereteiben 60 milliárd forintból 13 ezer lakás épült meg nyugdíjasházak és fecskeházak formájában úgy, hogy a Széchenyi-terv önkormányzatok és egyházak számára igénybe vehető forrásaiból a beruházások 70-80 százalékát finanszírozták.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
