Energiatanúsítvány: hibás rendelet

Bár még be sem vezették, máris komoly szakmai kifogások érik az ingatlanok energetikai tanúsítványkiállítási rendszerét. Az erről szóló rendelettervezet csak a lakás, épületrész „zöldkártyáját” írja elő, míg az egész építményre nézve nincs ilyen elvárás. A szaktárca a tervezet brüsszeli véleményezése után várhatóan áprilisban nyilatkozik.

Megfogalmazta aggályait a még az idén bevezetendő ingatlanok energetikai tanúsítványáról szóló rendelettervezettel kapcsolatban Csoknyai István, a Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti tanszékének docense. A szakember a fő hibát abban látja, hogy a rendelet túl nagy hangsúlyt fektet az egyes épületrészek, azaz lakások energetikai besorolására, miközben a követendő uniós direktíva szerint ezt egész épületekre kellene megalkotni. – Egy épületrészt lehetetlen épületenergetikailag értékelni, minősíteni, mivel az szerves részét képezi az épület egészének. A megoldás az volna, ha az EU-direktíva szellemében értékelnénk az épületeket, majd ennek figyelembevételével az egyes lakásokra adnánk részértékelést, amely azonban nem tekinthető épületenergetikai tanúsításnak. Ennek a gyakorlatban úgy kellene kinéznie, hogy egy többlakásos társasház energiatanúsítása után lehetne elkészíteni az egyes lakások minősítését – közölte észrevételeit Csok-nyai, aki szerint csak a lakások energetikai bevizsgálása nem ad hiteles képet a tényleges energiaigényről. Kifogásolta azt is, hogy – mint arról a rendelettervezet szól – az értékelést lakásfogyasztói számlák alapján kell elvégezni. Szerinte ez önmagában sehová sem vezet, mivel a lakásszámlák nem tükrözik az épület állapotát, értékét, mert a fogyasztásban jelentős szerepet játszik a használó akarata, tudatlansága, felelőtlensége. Úgy véli, a korrekt tanúsítás két olyan részfeladatból áll, mint az épület adataival való számítások, valamint a fogyasztási adatok értékelése.
Csoknyai István észrevételeivel kapcsolatban kerestük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot (ÖTM) is, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szakmai kritikák megvitatására a brüszszeli értékelést követően, várhatóan tavasszal kerül sor. Mint azt korábban megírtuk, a hamarosan életbelépő rendelet értelmében már nemcsak az új épületek létesítésekor, hanem a régebben épült lakások eladásakor, bérbeadásakor is már az idén kötelező lesz elkészíteni az ingatlan energetikai tanúsítványát. Az energiafogyasztást rögzítő ingatlan-zöldkártya kiállítása képzett szakemberek feladata lesz, akiknek körét az ÖTM a Magyar Építész Kamarával (MÉK), valamint a Magyar Mérnöki Kamarával együttműködve határozza meg, a minősítés pedig a legkedvezőbb „A+” kategóriától egészen az „I” kategóriáig terjed. A nélkülözhetetlen dokumentum természetesen nem lesz ingyenes, a szakértők óradíja a jogszabály szerint 5500 forintig terjed, az új lakások vizsgálatára maximum két munkaórát lehet majd fordítani, míg a használt lakások esetében nem határoztak meg ilyen korlátot.
Medgyasszay Péter, a MÉK szakembere korábban közölte, az ingatlan-zöldkártyát épületszerkezeti és geometriai adottságok alapján állítják ki. Szerinte nem szerencsés az új ingatlanokra meghatározott felbecsülési idő, mivel sok esetben technikailag megoldhatatlan ilyen rövid idő alatt elvégezni a munkát. Ám a használt lakások energiafogyasztási felmérésénél nincs időkorlát, mivel ezeknél általában nincsenek meg az épület tervei, így az épületszerkezet adottságait is meg kell vizsgálni.