Nemcsak a magyar jogállamiságot kérdőjelezte meg Laborc Sándor kinevezése a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, hanem a NATO működését is – jelentette ki tegnap a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt annak kapcsán tartott sajtótájékoztatót, hogy az amerikai The New York Times, az International Herald Tribune és a francia Le Monde is arról cikkezett: aggodalmat kelt a NATO-diplomaták körében a moszkvai KGB-akadémián hat évet eltöltött tiszt kinevezése. A helyzetet az említett írások informátorai szerint súlyosbítja, hogy idén a magyar elhárítás vezetője töltheti be a NATO hírszerzésért felelős bizottságának elnöki pozícióját. Németh Zsolt szerint bekövetkezett az, amit az ellenzék szeretett volna elkerülni: Laborc kinevezése valóban ártott Magyarország nemzetközi megítélésének, biztonságpolitikai hitelének, szövetségesi megbízhatóságának. – Az újságcikkekben idézett diplomaták szavai azt is igazolják, hogy a kormány valótlanul állította: nincsenek aggodalmak Laborc személyével kapcsolatban – mutatott rá a politikus. Egyúttal nevetségesnek nevezte, hogy a Gyurcsány-kabinet a hivatalos tiltakozás elmaradására hivatkozik, hiszen az ilyen kérdésekben diszkréten szoktak nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a NATO diplomatáit a hírek szerint több szempontból is aggodalommal töltötte el Laborc Sándor kinevezése. Egyrészt az adatok tömkelegének kiszivárgása, vagyis egyfajta „információs gátszakadás” következhet be a NATO-ban a hírszerző bizottság ilyen elnöklete mellett, és ez azt jelentheti, hogy a szövetségben nem osztják meg a minősített információkat egymással a tagállamok. A fideszes képviselő szerint ez a gyakorlat már a NATO működését is veszélyeztetheti. – A kinevezés ugyanakkor megkérdőjelezi hazánk jogállamiságát is, hiszen ezzel vége szakadt annak a gyakorlatnak, hogy az NBH élére csak konszenzusos jelöltet neveznek ki – folytatta Németh. Megjegyezte, ennek az lett a következménye, hogy a Fidesz és a KDNP nem vesz részt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésein. – A társadalmi kontroll hiánya viszont azt eredményezheti, hogy a magyar elhárítást könnyen pártpolitikai célokra használhatják fel – fejtette ki a politikus.
– Az egyetlen megoldás Laborc Sándor lemondása, és egy új kinevezési folyamat elindítása lehet – szögezte le a külügyi bizottság elnöke. Megjegyezte: eddig íratlan szabály volt, hogy nem neveznek ki olyan személyt az NBH élére, aki egy évnél több időt töltött el a Dzerzsinszkij-akadémián, és az Orbán-kormány idején hasonló aggodalmak miatt menesztették Laborcot a hírszerzéstől is. – Az APEH-nél ezek után azért került a tiszt vezető beosztásba, mert a titkosszolgálati vezetőknek jár a „puhára esés” – érvelt Németh.
Az NBI tegnapi közleményében továbbra is azt állította: egyetlen NATO-ország sem emelt kifogást Laborc Sándor főigazgatói jelöltsége vagy kinevezése ellen, és a diplomáciai tiltakozásokról szóló állítások sem felelnek meg a valóságnak. Az NBI emlékeztetett rá: január elején Daniel Fried, az amerikai külügyi tárca Európával és Eurázsiával foglalkozó államtitkára közölte, hogy azok közül, akik 1989-ben is a tagországok szolgálatainál dolgoztak, sokan nagyon jó partnernek bizonyultak, és az amerikaiak kevésbé nézik az életrajzot, őket inkább a tettek érdeklik. Az NBI közleménye szerint Szilvásy György a rendelkezésére álló kapcsolati csatornákat is felhasználva érdeklődött baráti szolgálatoknál, és mindenhonnan azt a választ kapta, hogy a jelöltet elsőrangú szakembernek tartják, aki érdekelt a szövetségi együttműködés fejlesztésében.
origo.hu
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!
