Hétfői számában arról jelentetett meg cikket a The New York Times: a NATO-ban aggodalmat kelt, hogy a moszkvai KGB-kiképzést kapott Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója lett az elnöke a szövetség hírszerzési bizottságának. A magyar titkosszolgálat új főnöke – aki 6 évet töltött a moszkvai KGB-akadémián az 1980-as években – januárban került a NATO-bizottság elnöki székébe, amely posztot rotációs alapon egy évig töltik be a tagállamok elhárításának vezetői.
„Néhány NATO-diplomata, akiket a kinevezésről megkérdeztek, a napokban azt mondta, hogy (Laborc) háttere miatt előfordulhat: a NATO-országok kevésbé kívánják megosztani egymással hírszerzési értesüléseiket” – írta a tekintélyes amerikai napilap. Judy Dempseynek, az újság berlini tudósítójának cikkét átvette az International Herald Tribune (IHT), és rövidített változatát közölte a párizsi Le Monde is.
*
A New York-i lapban „A KGB-kiképzést kapott magyar NATO-szerepet kap” címmel közölt írásban emlékeztetnek arra, hogy Laborcot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nevezte ki decemberben az NBH főigazgatójának, annak ellenére, hogy ezt a magyar parlamenti szakbizottság nem támogatta.
Az újság megjegyzi, hogy a kinevezés vitát váltott ki a Fidesz és a kormánykoalíciót vezető szocialisták között. A The New York Times azt írja: több NATO-küldöttség, közöttük az amerikai, amelyeknek a nagyköveteit megkérték, hogy kommentálja az ügyet, elutasította az erre vonatkozó kérést. Néhány delegáció pedig azt közölte, nem volt tisztában Laborc Sándor múltjával. Azok a diplomaták pedig, akik hajlandók voltak nyilatkozni az ügyben, nevük elhallgatását kérték. Mint mondták, még ha lettek volna is fenntartásaik Laborc Sándor múltjával kapcsolatban, nem voltak olyan helyzetben, hogy megakadályozhatták volna a kinevezést. Egy magas rangú kelet-európai diplomata megjegyezte: csak azért nem kérdőjelezték meg a kinevezést, mert akkor „tovább kellett volna haladniuk felfelé, ebben az esetben a magyar miniszterelnök felé, akit meg kellett volna kérdezniük Laborc múltjáról”.
Egy másik, az újságnak nyilatkozó NATO-diplomata azt jósolta, egyes NATO-országok a jövőben Laborc miatt visszatarthatnak hírszerzési értesüléseket. „Itt ez az ember, aki KGB-kiképzést kapott (…), nem hiszem, hogy olyan sokat változott volna a szemlélete” – mondta, hozzátéve, hogy „a NATO-ból sok minden kiszivárog”. „A régi kommunista nomenklatúra és titkosszolgálatok Romániában és Bulgáriában még mindig élnek. Magyarország esete azonban nagyon kiábrándító” – jelentette ki a szerző informátora.
James Apparthurait, a NATO szóvivője közölte: hírszerzési kérdéseket nem kommentálnak.
– Igazolja a Fidesz korábbi véleményét a NATO-diplomaták reakciója. Félő, hogy súlyosan érinti majd Magyarország nemzetközi megítélését Laborc Sándor kinevezése – közölte lapunkkal Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki ma sajtótájékoztatót tart az ügyben.
A Miniszterelnöki Hivatal a The New York Timesnak úgy nyilatkozott a Laborc Sándorral kapcsolatos kérdésekre adott írásos válaszban: egyetlen nagykövet sem tiltakozott, és diplomáciai csatornákon keresztül azt a tájékoztatást kapták, hogy partnereik elégedettek a hírszerző szervek közötti együttműködés fejlődésével.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
