Magánkézből a földalaphoz kerülhet a szovjet sírkert

Második világháborús katonai temetőhöz jutott tudtán kívül egy somogyi gazdálkodó. Gyümölcsös vásárlására kötött adásvételi szerződést, ám az eladó és a vevő sem tudta, hogy az almafás területtel azonos helyrajzi számon egy szovjet katonai temető is fekszik. A magántulajdonba került sírkert kisebb diplomáciai bonyodalmat keltett. Végül tegnap a kiskopárdi szovjet sírkert tulajdonosa világossá tette, hogy kész visszaadni a temetőt a Nemzeti Földalapnak.

Példátlan földhivatali figyelmetlenségnek tulajdonítják az érintettek, hogy egyazon helyrajzi számon szerepel egy gyümölcsös s egy, a Somogy megyei Nagybajom község határában fekvő és a településsel szomszédos falu, Kiskorpád önkormányzatának gondjaira bízott szovjet katonai sírkert. Ezt már távolról láthatják a 61-es úton közlekedők, mert a sírkertet olyan obeliszk is jelzi, amelyre egy géppisztolyos szovjet katonát ábrázoló szobrot, mellé pedig két kisméretű löveget helyeztek el az emlékhelyállítók.
A temetőt is érintő adásvételi botrány híre Oroszország budapesti nagykövetségéhez is gyorsan eljutott. (Csakúgy, mint az a múlt évben történt eseté, amikor az obeliszken álló katonaszobrot valakik súlyosan megrongálták.)
A hét közepén a követség egyik munkatársa is ellátogatott a magánkézbe került sírkerthez, és úgy tudjuk, egy orosz tévéstáb is forgatott ott. Megjelentek a temetőben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai is, ám ők a látottakról nem kívántak nyilatkozni.
Puskás Béla, a legnagyobb somogyi temetkezési vállalkozás igazgatója, egyben a kaposvári Mártírok és Hősök Közalapítvány elnöke tegnap este bejelentette, hogy a kiskorpádi szovjet sírkert birtokosává vált kaposvári tulajdonos kész visszaadni a temetőt a Nemzeti Földalapnak. Elmondta: a polgárjogi előírások szerint a temető nem kerülhetett volna magánkézbe, és rendkívül fontos figyelembe venni a katonai sírok helyzetét szabályozó orosz–magyar államközi szerződést is. Az előzetes tárgyalások kapcsán arról számolt be, hogy több megoldás is szóba került a kétségtelenül tarthatatlan – és az orosz nép érzékenységét különösen sértő – helyzet megoldására. Az egyik: kapja vissza a temetőt a kiskorpádi önkormányzat az új tulajdonostól, a másik: vásárolja vissza azt a Nemzeti Földalap, a harmadik: az új tulajdonos vállalja a temető fenntartását és felújítását. – Ez utóbbi a már említett államközi egyezmény alapján azonban nem lett volna lehetséges – fejtette ki lapunknak Puskás Béla.
Ami pedig az egyébként rossz állapotban lévő temető további sorsát illeti, a Mártírok és Hősök Közalapítvány vállalta: május 9-re rendbe teszik a sírkertet.
– Hazánk ezer második világháborús katonai temetője, illetve emlékhelye több mint százezer, jórészt orosz, fehérorosz, ukrán és bolgár katona sírját őrzi. Elsődlegesen nem az Oroszországgal kötött államközi egyezmény, hanem az elhunytakat megillető tisztesség és kegyeleti érzés kötelez bennünket arra, hogy hagyjuk békében nyugodni az idegen földön elhunytakat – mondta végezetül Puskás Béla.