Mennybéli utak és pokoli angyalok

A kilencvenes években divat volt a nemzeti mustra közepén a kritikusnak tippelni a győztesre vagy megnevezni a saját díjazottait. Én úgy gondolom, hogy a saját útjaikat járó fiatalok, többek között Hajdu Szabolcs (Off Hollywood), Török Ferenc (Overnight), Mundruczó Kornél (Delta) a mai magyar valóság érzékeny pontjait kitapintva arra is képesek, hogy eredeti, lendületes formavilágot teremtsenek, s kiragadják a magyar művészfilmet a lassan két évtizede tartó hullámvölgyből.

E sorok írójának eddig a szemlefilmek közül a fiatal Fliegauf Benedek Tejútja nyerte el leginkább a tetszését. Fliegauf Benedek eddigi életművének egyes darabjai egymáshoz képest is meglepetést szereznek. A Rengeteg kihívóan antifilmes, lidérces kafkai filmnovellák füzére, nyomasztó világunk égi mása. A Dealer a mai valóságban alámerítkező, az aluljárók és a drogosok világát pokolfekete látomássá stilizáló, ritmusos, sötét enyészetfilm. A most zajló filmszemlén szereplő Tejút pedig a kiteljesedés filmkölteménye a fény és az egyetemesség birodalma felé. A rendező Pohárnok Gergely és Filenz Ádám kamerájának segédletével úgy röpteti a mennybe a nézőt, hogy minden egyes képe, versszerű alapmetaforája nagyon is e világi, földi eredetű. A film tíz, hosszan kitartott, lenyűgözően dekoratív kép lazán összefűzött sorozata. Mindegyik kép látszólag statikus, a zene szerepét költőivé hangosított természeti zörejek veszik át, a tagolt beszéd pedig teljes mértékben kimarad az alkotásból. A feszülten figyelő néző szeme előtt alig észrevehetően, méltóságteljes, lassú, himnikus ütemben bontakozik ki egy-egy finom karcolatú, költői elbeszélés. Látunk dombos, lankás, szívfájdítóan szép dunántúli tájban egy meteorológiai megfigyelő- vagy kirándulósátrat néhány emberrel. Egyikőjük beszennyezi a természetet, s az büntetésből száműzi őket egy vad szélviharral, ami a sátrukat is kíméletlenül földre dönti. E kép kirívó ellentéte a harmonikus (velencei-) tavi tájkép, ahol az emberek békében, harmóniában élik látszólag eseménytelen napjaikat, így a természet is elfogadja őket jó barátként. Az egyes képek, játszódjanak bár üdülőkastély kertjében, ipari konténerek között, pusztaság közepén felállított mexikói gyermekjáték-vár udvarán, steril, embertelen lakótelepi környezetben, éjszakai fények háttere előtt szakrális táncot folytató gyerekek közegében, öszszefutnak egy pontban. Mind arra tanítanak bennünket, ha tetszik, hinduista, ha kell, buddhista vagy keresztény derűvel, hogy Isten, az univerzum, a kozmosz vagy Krisna birodalma elhozza az üdvösséget annak, aki hajlandó megtalálni a mennybe vezérlő ösvényt, a Tejutat a legsötétebb éjszakában is.
Megrázó, interaktív, kreatív dokumentum-játékfilmben vall korunk erkölcsi mélypontjairól, a földre költözött infernóról Moldoványi Ferenc, az Another Planet – A másik bolygó című film rendezője Máthé Tibor sokkolóan szép képeivel. A négy világtájon élő gyermekek sorsában van valami kísértetiesen egyforma, a gyermekrabszolgaság, a -prostitúció, a jogerőre emelkedő ferdeségek, a háborúban öldöklő afrikai gyermekek, mint megannyi kis fekete angyal vádolják a világot, amely az ártatlan kisdedeket, Jézus Krisztus kedvenceit sem kíméli. Szemző Tibor Mágikus zenéje is híven aláfesti a bibliai mondandót: jaj annak, aki ezek közül a kisdedek közül egyet is bánt!
A pokoli végeredményről ad sokkoló látleletet Kálomista Gábor producer, Novák Erik rendező, Nagy Viktor forgatókönyvíró Zuhanórepülés című filmje. Budapesten, amelynek utcáit az éjszaka folyamán az orosz, az ukrán, az arab és a hazai maffiák kíméletlenül véres küzdelmei teszik olykor csatatérré, lejátszódik két szívszorítóan romantikus, egybegabalyodó szerelmi történet, amelyben kiderül, hogy a jobb sorsra érdemes főhőst, a tüneményesen játszó Nagy Zsoltot nem az angyalarcú, valójában sátáni ukrán démon, hanem a züllöttnek látszó, tiszta szívű magyar lány szereti igazán. A fináléban szinte minden hős meghal. A filmet követő beszélgetésen Kálomista Gábor producer elmondta: nem az alkotásuk brutális – mint ahogy ezt sokaktól hallják –, hanem a fővárosi valóság, s ez még akkor is így igaz, ha az átlagpolgár nem vesz tudomást róla.