Miért a Microsoft a nyerő?

Bill Gates feltűnően jó véleménnyel van a magyar iskolások informatikai képességeiről. Csak nem azért, mert a magyar kormány 25 milliárd forintért kíván Microsoft-licenceket beszerezni? A nyílt forráskódú szoftverek forgalmazói esélyegyenlőségi szempontból kifogásolják a MeH 25 milliárdos szoftvertenderét.

2008. 02. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bill Gates szerint Magyarországon kiemelkedően gyors volt a fejlődés az informatikai oktatás területén az utóbbi években. A Microsoft elnöke a napokban Berlinben azt mondta, hogy Magyarország ezen a téren az egyik leggyorsabb növekedést mondhatja magáénak.
Csakhogy Bill Gates értesülései a magyar diákok informatikai ismereteiről s általában a digitális szakadékról megkérdőjelezhetők. A világ leggazdagabb embere valószínűleg azt sem tudja, hol van Budapest – reagált a hírre Kürti László, az Open SKM Angecy Kft. ügyvezetője. A cég az egyike annak a három magyar tulajdonban lévő társaságnak, amely kifogásolja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) központi szolgáltatási főigazgatósága – áfa nélkül, becsült értéken 25 milliárd forintos – szoftverbeszerzési tenderét. A kifogás lényege, hogy a MeH szoftverbeszerzése során labdába sem rúghatnak az úgynevezett nyílt forráskódú szoftverek, mint amilyen például a Linux. A közbeszerzési eljárás során csupán a már korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására van mód, azaz csak a Bill Gates tulajdonolta Microsoft termékei jöhetnek szóba. A három cég, az Open SKM Agency Kft., az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. és a Multiráció Kft. álláspontja szerint így a pályázat versenykorlátozó, mert gátolja a nyílt forráskódú szoftvertermékek felhasználásának esélyegyenlőségét az oktatásban és az államigazgatásban – mondta Kürti László.
A szakember szerint mára a nyílt forráskódú szoftverek, operációs rendszerek olyan technológiai fejlettséget értek el, és olyan széles körben elterjedtek, hogy teljesen egyenrangúnak tekinthetők a Microsoft termékeivel. Mind az Egyesült Államokban, mind Európában országrészek, tartományok közoktatási, sőt közigazgatási hálózatai működnek nyílt forráskódú termékekkel.
Kürti László szerint a magyar informatikai helyzet fejlettsége ismeretében helyes, hogy a kormány 25 milliárd forintot – plusz áfát – kíván elkölteni erre a területre, de kár az adófizetők pénzét olyan termékre költeni, amelyet akár 75 százalékkal olcsóbban is be lehet szerezni.
A három cég először konzultációt kezd a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, kezdeményezik a kiírás visszavonását a MeH-nél, és bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál – mondta lapunknak Kürti László. Ám azt is elfogadható megoldásnak tartanák, ha a MeH hasonló értékű tendert írna ki a nyílt forráskódú szoftverek beszerzése céljából.
Olcsóbban és többféle – köztük nyílt forráskódú – licenceket is beszerezhetnek az intézmények a központosított közbeszerzés során – áll a központi szolgáltatási főosztály közleményében. Mint állítják, nincs semmilyen előírás arra vonatkozóan, hogy a közigazgatási szervezeteknél és egyéb intézményeknél milyen szoftvereket alkalmazzanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.