Kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre pereli Tomori Pált, a váci Fidesz–KDNP frakcióvezetőjét Bóth János, a Pest megyei város MSZP-s polgármestere. A településvezető azzal vádolja az ellenzéki frakcióvezetőt, hogy megsértette becsületét és jó hírnevét. – A bíróság állapítsa meg, hogy alperes 2007. február 2-án, 5-én, 15-én és június 11-én közzétett valótlan, valamint a valóságot hamis színben feltüntető tényállításával megsértette a becsületemet és jó hírnevemet – áll Bóth keresetében. Az említett napokon Tomori a váci mélygarázs-beruházással kapcsolatos nyilatkozata jelent meg helyi és országos médiumokban. A polgármester azt is kéri a bíróságtól: kötelezzék nyilvános bocsánatkérésre a frakcióvezetőt.
Az ellenzéki politikus botrányosnak tartja Bóth keresetét, s úgy érzi, a településvezető azért támadja őt, mert határozottan kiállt a település érdekeiért a helyi „mélygarázsügyben”. – Bóth János kifogyott az érvekből – jegyezte meg lapunknak Tomori. Hozzátette: nem tudják megfélemlíteni, és továbbra is kiáll a váci emberek érdekeiért. Mint mondja, ennek szellemében, az ő szervezésében holnap öt órakor Vác főterén összjobboldali tüntetést tartanak, ahol az egészségbiztosítási törvény elfogadása ellen tiltakoznak.
Önkormányzat nem lehet magánvádló? A Győri Ítélőtábla jogerősen elutasította a soproni önkormányzat pótmagánvádas fellebbezését a helyi mélygarázsügyben. Az indoklás szerint az ügy tartalmi elemeit nem is kellett vizsgálnia, hiszen hiányoztak a pótmagánvád lehetőségének feltételei. A bíróság úgy látta, mivel az önkormányzat maga is közhatalmat gyakorló szerv, nem léphet az ügyészség helyébe, nem jogosult pótmagánvád benyújtására. Az Alkotmánybíróság (AB) határozata értelmében ugyanis közhatalmat gyakorló szerv – az ügyészség kivételével – nem lehet pótmagánvádló. Az általunk megkérdezett jogi szakértő azonban úgy nyilatkozott, ez az AB-határozat önkormányzatokra nem vonatkozik. Fodor Tamás, Sopron Fidesz– KDNP-s polgármestere úgy véli: lehetséges, hogy az ítélőtábla nem kizárólag jogi szempontokat vett figyelembe a határozat meghozatalakor, mert a bíróság csak az AB-határozat félreértelmezésével tudta elérni azt, hogy érdemben ne kelljen vizsgálni az önkormányzat fellebbezését.
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának