Kár, hogy még nem rendezték meg a legszebb fekvésű hazai hotelek versenyét, mert abban biztosan dobogós helyen végezne a lillafüredi palotaszálló. A hatalmas, eklektikus épület 1930-ban készült el, egyfajta kárpótlásként az úri közönségnek az elvesztett tátrai kirándulóhelyekért. A kárpótlás megfelelően sikerült, a 129 szobás, tornyos kastélyszálló a Bükk magashegységeket idéző szűk völgyében, a Garadna és a Szinva patakok találkozásánál, a Hámori-tó és az ország legnagyobb vízesésének közvetlen szomszédságában ma is a táj jelképe. A néhány évvel ezelőtti felújítással végre levetkőzte a SZOT-üdülős évek szalámiszagát, így aki mélyen a zsebbe nyúlva kipróbálja a szállót, egy pillanatra a harmincas évek baljós, de büszke világába képzelheti magát.
Lux Kálmán tervező a szeceszsziós díszeken és a reneszánsz kastélyokat idéző motívumokon túl külön odafigyelt a trianoni sebek gyógyítására is: a szálloda kisebbik étterme, a Mátyás Terem hatalmas ólomüveg ablakai Nagy-Magyarország elrekesztett büszkeségeit ábrázolják. Az üvegtáblákat a környékbeli falvak lakói rejtették el a szovjet megszállók elől, akik istállónak használták az éttermet. Külön érdekesség – és aktuális jó példa –, hogy a grandiózus építkezés a világválság után indult közmunkaprogramok egyike volt. Bár a háború a berendezést elpusztította, a közösségi terek – a wellnessrészleget leszámítva – az eredeti tervek alapján épültek újjá.
A Hunguest-lánchoz tartozó, három plusz egy üres csillagos szállodára nem lehet panasz: a kiszolgálás példás, az egyébként is tágas szobák mindegyike képeslapba illő panorámát nyújt, de az üres csillag beszínezését, gondolom, hátráltatja az itt-ott előbújó üdülős hangulat, például az olcsó ágymatracok, a szocreál lift vagy az amúgy szépen felújított szobák kopott parkettája. Kicsit bosszantó az is, hogy miközben a félpanziós reggeli változatos, a svédasztalos vacsora inkább egy közepes vendéglő ugyan ízletes, de semmiképpen nem kiemelkedő kínálatára emlékeztet. Azt is nehéz megérteni, hogy a köztudomásúan balos kötődésű tulajdonosok miért gondolják, hogy az itt töltött néhány nap alatt kell kimosni a vendég agyát, hiszen a komolyabb hírműsorú csatornák közül kizárólag ATV-t lehet fogni.
Lillafüreden és környékén amúgy bőven akad szállás- és étteremkínálat, a kulcsosházaktól az igényes panziókig. Itt még a holtszezon sem holtszezon: mi másfél hete négy napot töltöttünk a Bükkben a hét közepén, ennek ellenére szinte minden vendéglő és turistaház nyitva volt. Bátran kopogtathattunk a garadnai pisztrángtelep bejáratánál, már fogták is ki a friss halat, de az egykori Hermann Ottó turistaházban is volt kiszolgálás, amikor az apró, de annál gyönyörűbb Ómassáról felgyalogoltunk oda. Kettőnknek a Szent István-cseppkőbarlangot is kinyitották, ahogyan a diósgyőri várban és az ottani hangulatos kávézóban is szívesen láttak a borongós szerdán. Ha már erre járunk, okvetlenül sétáljunk végig Miskolc felújított belvárosában, amelyre rá sem lehet ismerni. A zsúfolt főút helyén igényes korzó épült, ahova csak a percenként jövő használt bécsi villamosoknak szabad a behajtás.
Információk. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred, kétágyas szoba reggelivel 26 300–29 000 forint, kedvezményes szállás két főre, három éjre hétköznap félpanzióval 82 800 forint. Tourinform-iroda, Miskolc: 06-46/350-425, bukk.lap.hu.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
