Új rekordot felállítva több mint 300 ezer négyzetméternyi iroda bérletére kötöttek szerződést Budapesten 2007-ben; ez húszszázalékos növekedést jelent a megelőző évben bérbe adott 250 ezer négyzetméterhez viszonyítva. Az összes tranzakció 60-70 százaléka új irodabérleti megállapodás volt, míg a bérleti szerződések meghosszabbítása, illetve további irodaterület bérlése az ügyletek 30-40 százalékát adta – derül ki a Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlan-tanácsadó kutatásából. A felmérés szerint a budapesti irodabérleti piacot továbbra is a multinacionális vállalatok uralták – többek között az IBM, a Citibank és a Morgan Stanley –, lényeges változás ugyanakkor az állami vállalatok megjelenése az „A” kategóriás irodaházak bérlői között. A szektor csaknem 43 ezer négyzetméternyi új irodaterületet bérelt tavaly.
A C&W derűlátó prognózisának látszólag ellentmond, hogy a fővárosban számos irodaház kong az ürességtől. A múlt héten átadott Népliget Center első ütemében megépült 26 ezer négyzetméternyi irodaterületének például – mint azt a beruházó svéd Skanska-csoport vezetője közölte – csak hét százaléka talált bérlőre. A most átadott beruházás szomszédságában további hatvanezer négyzetméter iroda építését tervezik, de hogy mikor kezdődik a kivitelezés, az attól függ, hogy miképpen töltődik fel a Népliget Center elkészült és épülő, további 17 ezer négyzetméternyi irodaterülete. A Skanska ugyanakkor idén kezdené a Hungária körút és a Thököly út sarkára tervezett, 13 ezer négyzetméteres Hungária Center építését is, aminek befejezése 2010 végére várható.
Az irodapiacon tapasztalható ellentmondásokról Törzsök Árpád, az ingatlan.com internetes portál elemzője érdeklődésünkre közölte, a 2007 elején tapasztalható hiány év végére kiegyenlítődött, hiszen több száz ezer négyzetméter irodát adtak át, a piac telítődéséről azonban korántsem lehet beszélni. – Üres, új építésű irodaházak természetesen lehetnek, ám ennek nem piaci, hanem egyedi okai vannak. Ilyen a bérleti díjak nem megfelelő megszabása, vagy fejlesztési, konstrukciós gondok, amelyek elriasztják a bérlőket, de ismert olyan eset is, ahol az adott beruházásnak már kivitelezése alatt rossz híre kelt, ezért nem kapósak ott az irodák – fogalmazott Törzsök Árpád, aki példaként a Kálvin téri irodaházat említette. Az ingatlan.com elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a bérlők igénye folyamatosan nő, ezért a kilencvenes évek elején épült irodakomplexumok ma már nem túlzottan népszerűek a reprezentatív bérlők körében, így azok könnyen üressé válhatnak, hacsak nem újítják fel, vagy adják ki kevesebb pénzért azokat.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő